A bécsi Madame Tussauds

/Molnár Noémi újabb beszámolója a csodás osztrák fővárosból/

A lelke mélyén minden kislány -és valljuk be, nagylány- szeretne igazi hercegnő lenni. Egy kicsit kipróbálni, milyen bársonyszékben ülni, csipkés napernyővel óvni alabástrom bőrét a nap elől, miközben a kastélykert pázsitján sétálgat. A kisfiúk pedig elnökök akarnak lenni vagy híres hadvezérek, pompás vagyonnal büszkélkedő uralkodók vagy rocksztárok. A lényeg, hogy a nők a lábaik előtt heverjenek. A nők lába előtt pedig… nos, a világ.

Szép is lenne! De addig is, míg a lányok terveket szőnek, hogyan csábítsák el Katalin hercegnőtől Vilmost, a fiúk pedig napi tizenkét órában pengetik apukájuk ósdi, kopott gitárját; az érzést, amelyre vágynak, átélhetik.

Ez a csodálatos képzeletbeli világ pedig, amely helyet ad az álmoknak, a hírességeknek és a bálványoknak, a Madame Tussauds névre hallgat. Kalandos utazásra hívom tehát a leendő Sissy-ket és Elviseket a viaszszobrászat koronázatlan királynőjének bécsi panoptikumába, ahol tovább szövögethetik jövőbeli álmaikat, miközben igazi szórakozásra lelnek.

.

Az uralkodói babérokra törők leckéket vehetnek Ferenc Józseftől császári pózolásban, az angol királyi család pedig örömmel engedi át bordó bársonytrónját a lelkes látogatóknak. Már csak egy korona vagy jogar hiányzik a teljes katarzishoz. Az önbecsülésünket egyedül az rombolhatja a fenségek körében, hogy Vilmossal hogyan oldjuk meg a fényképezkedést. A maga körülbelül 210 centijével feszítő herceg szinte felugrálhatatlan volt 160 centis testemnek.

Jó hírem van azoknak is, akik lelki megtisztulásra vágynak. Bűnös gondolatok keringenek a fejedben vagy többször vágtad kupán azt a gonosz srácot a suliban? XVI. Benedek pápa, Gandhi vagy a Dalai Láma feloldozó ereje biztos vagyok benne, hogy így viaszszoborként is működik. Annyira élethűek és mosolygósak, hogy talán elég egy közös kép, és a mázsás súlyok csak úgy csapódnak a panoptikum falainak. Ha ez mégsem történne meg, még mindig el lehet tölteni nyitástól zárásig egy kis időt Nelson Mandelával a börtönben. Csíkos ruhát nem ígérek, de aki bűnösnek érzi magát, ne válogasson.

.

.

A gond csak az, hogy utunkon tovább haladva újabb bűnök kelepcéjébe eshetünk. A nőket Robbie Williams kényelmes díványa, a férfiakat Lady Gaga rövid szoknyácskája ösztönzi csábításra. A kísértésbe esés helyett azonban választhatjuk a George Clooney-val vagy az Audrey Hepburnnel kávézást. Ha pedig teleettük magunkat brióssal Tiffany-nál, egy igazi hollywoodi Tarantino-filmjelenet közepébe csöppenhetünk a briganti Brad Pittel.

Leendő díváknak kötelező a közös fotó és puszidobálás Marilyn Monroe-val és Marlene Dietrich-hel, a zenészpalántáknak pedig a dobolás Freddie Mercury mögött. A táncoslábú turisták megmozgathatják a sok bécsi szelettől kikerekedett testüket moonwalkozással a legendává lett Michael Jackson mellett. Mindezt ráadásul fekete kalapban tehetik meg, közvetlen a popkirálynő Madonna mellett.

Sorolhatnám még a sok hírességet és élményt, de szeretnék egy kis kíváncsiságot hagyni mindenkiben. Mert a megismerni akarás nagy hajtóerő, és az talán arra ösztökéli a kedves olvasót, hogy máris fusson a Budapest-Keletibe egy bécsi kirándulójegyért.

A pszichológiai problémákat Freud orvosolja, a tudást Einstein szolgáltatja, a jókedvet pedig az egész panoptikum apraja-nagyja garantálja!

Molnár Noémi