A jókedv segíti a gyógyulást

A helyszín egy gyermekkórház kórterme, rideg fehér csempe a falakon, vasból készült kiságyak a fal mellett. A takarók között viszont vidám gyerekek fekszenek és nézik a narancssárga ruhában bolondozó felnőtteket, akik bűvészmutatványokkal, zenével, bábokkal vagy kézműves feladatokkal szórakoztatják őket.

Az elsőre talán furcsának tűnő jelenet azonban nem is olyan szokatlan, hiszen a Mosolygó Kórház művészei akár hetente többször is ellátogatnak a beteg gyerekekhez Budapesten és több vidéki nagyvárosban. A Mosolygó Kórház Alapítványt Csáky-Bornemisza Éva grófnő és Dr. Royaards Albert közösen alapította 2004-ben. Az alapítvány célja nem kevesebb, mint a beteg gyerekek felvidítása, valamint a kórházak állapotának javítása gyógyászati berendezések finanszírozása és a környezet vidámabbá tétele által, eközben pedig az őket segítő művészeket is támogatják.

Kőműves Glória pécsi koordinátort kérdeztem az alapítványról, a művészek munkájáról és személyes tapasztalatairól.

Miben különleges az alapítvány?

Az Alapítvány nem különleges. Az itt dolgozó önkéntesek a különlegesek. Azok a fiatalok a különlegesek, akik a bulizás helyett beteg gyerekeken segítenek, azok a dolgozók különlegesek, akik a nyolc órás munka után sápadt gyerekeket nevettetnek meg. Azok az emberek különlegesek, akik önzetlenül járják a gyermekosztályokat hétről hétre, és viszonzásul csak mosolyokat fogadnak el. Ezekben az emberekben hatalmas szeretet van, minden gyermeket eltudnak fogadni, és őszinte odafordulással foglalkoznak velük. Ha valakiknek elismerés jár, akkor kizárólag ők azok.

Milyen művészek járnak a gyerekekhez és kik segítik a munkájukat?

Minden városban pár kiválasztott művész (bábos, bűvész, zenész) tiszteletdíjat kap a kórházban tett látogatásaikért, ők azok akik hivatásszerűen űzik művészeti tevékenységüket, és minőségi előadásokat tartanak a kórházban is. Egy ilyen kidolgozott műsorban rengeteg idő, energia, és pénz befektetés van, így az alapítvány jelképes összeggel szeretné meghálálni ezeknek az embereknek a munkáját. Viszont ahhoz, hogy a hét minden napján eljussunk a kórházakba, nem elég pár művész, ezért indítottuk be az önkéntes programunkat, ahol lelkes egyetemisták, nyugdíjasok, dolgozók vállalják, hogy játékkal, kézművességgel, beszélgetéssel elterelik a gyerekek figyelmét. Ők nem képzett profik, bár az alapítványnál másfél hónapos felkészítésen részt vesznek, amit a művészek adnak számukra. Viszont nagyon fontos az ő munkájuk is.

Milyen kellékekkel dolgoznak?

A kesztyűsbábokon, gyerekhangszereken át a különféle kézműves eszközökig mindent. Sok saját fejlesztésű játékot is használunk, mint a mesedoboz, vagy újrahasznosított anyagokból készítünk velük hangszereket. De ha a gyerekek papírrepülőt szeretnének hajtogatni, akkor ebben a mókában veszünk részt, hisz az a legfontosabb, hogy ők jól érezzék magukat.

Általában hogyan reagálnak a gyerekek?

A kisebbeket mesével, bábbal, színekkel elég könnyen ki lehet csalogatni az ágyakból, ők abban a pillanatban elfelejtik bánatuk. A kamaszok eleinte tartózkodóak, úgy érzik ők már nagyok a csacska játékokhoz, de ha megfelelő tevékenységet választunk ki nekik, ami kihívást jelent számukra és felkeltjük az érdeklődésüket, ők is kijönnek. Passzív gyerek nincs, legfeljebb olyan, akit kétszer kell megkérni, hogy csatlakozzon hozzánk. Ahhoz, hogy mindegyikhez megtaláljuk a hangot, sok-sok tapasztalatra és felkészülésre van szükség. De a legfontosabb mindig az egyéni figyelem, amiből kevés jut nekik a kórházban.

Hogyan viszonyulnak a szülők, a kórházi dolgozók, orvosok az önkéntesekhez?

Délutánonként tartjuk a foglalkozásokat, amikor már a vizitek, kezelések lementek, így orvosokkal ilyenkor már nem nagyon találkozunk, bár ők mind támogatják a kezdeményezéseinket. Az ápolókon sokat tudnak segíteni a művészek és önkéntesek azzal, hogy elterelik a gyerekek figyelmét és foglalkoznak velük, így az ápoló személyzet is tud haladni más teendőikkel. A szülők vagy aktívan részt vesznek a játékban, vagy arra az időre megisznak egy kávét és fellélegeznek, és minden esetben hálásan tekintenek ránk, amikor egy nevető, nyugodt gyermeket adunk nekik vissza. Az aggodalom nagy terhet rak rá a szülőkre is ilyenkor, és ez idő alatt kizökkenhetnek egy kicsit ebből.

Min dolgoznak mostanában és mik a terveik a jövőre nézve?

Szeretnénk újra egy nyári tábort összehozni azoknak a krónikus beteg gyerekeknek, akik nem juthatnak el más táborokba, gondolok itt a vesebeteg gyermekekre, akiket a dializálás a kórházhoz köt, és a többi hátrányos helyzetű, halmozottan sérült, krónikus betegeinkre. 2011-ben már megvalósítottunk egy ilyet, azon dolgozunk, hogy idén több gyermeket és hosszabb időre tudjuk fogadni, és élményt nyújtani.

Hogyan lehet segíteni a Mosolygó Kórház munkáját?

Önkéntes munkával, szívesen fogadunk kézműves foglalkozásokhoz szükséges eszközöket. Ha valaki pénzösszeggel tudna minket támogatni, és megkeres engem (mkkoordinator@gmail.com), megbeszéljük a pontos helyét, legyen az a foglalkozásokhoz szükséges eszköz, vagy egy kirándulás támogatása. A személyi jövedelemadó 1%-kát is fogadja az alapítvány, melynek adószámát a honlapunkon (www.mosolygokorhaz.hu) találják meg.

Készítette: Mindum Luca