Vérnász_fotó_Csibi Szilvia(2)

A magyar opera napja

1810-ben november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus operamegteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: e napon nyílt újra az Opera másik játszóhelye, melynek névadója maga Erkel.

2014 őszén egy másik nagyszerű magyar zeneszerzőre,Szokolay Sándorra is emlékezünk:az elmúlt télen elhunyt szerző Vérnász című darabját csaknem napra pontosan ötven évvel ezelőtt, 1964. október 31-én mutatta be az Operaház.

Vérnász_fotó_Csibi SzilviaSzokolay első operája Federico García Lorca azonos című darabjának adaptációja. A szerzőt az illyési fordítás ihlette, a darab szenvedélyes hangneme megragadta Szokolay képzeletét, ám mielőtt munkához látott volna, a zeneszerző komolyan tanulmányozta a spanyol kultúrát, történelmet, néprajzot és irodalmat, de behatóan foglalkozott De Falla művészetével is. Közel három évig alkotott, darabja pedig óriási sikerrel debütált a Magyar Állami Operaház színpadán.

Kovács János, a 2014-es széria dirigense az ősbemutató óta figyelemmel követi az előadásokat. „Óriási siker volt a 64-es premier, tanárom, Kórodi András felvételt is készített az első szereposztásban éneklő nagyszerű művészekkel, akik közt Komlóssy Erzsébet, Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet és Faragó András is szerepelt. A 2003-as felújítás Kovalik Balázs és Oberfrank Péter nevéhez fűződik, ekkor kerültek ki a darabból olyan zenei részek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a drámához. Kettejük együttműködésével született meg az a másfél órás verzió, amely szünet nélkül, a feszültséget mindvégig fenntartva viszi végig a történetet. A felújításra Kovács Annamária örökölte meg az Anya szerepét Komlóssy Erzsébettől, aki állva tapsolta meg utódját. Az Anyát ma is Kovács Annamária alakítja, a szereposztás különlegessége azonban, hogy az énekesnő a Halál szólamát is elénekli. Ketten debütálnak a darabban: a Menyasszony szerepében Miksch Adrienne és Szemerédy Károly, aki Leonardót alakítja. Mindketten felkészülten érkeztek a közös munkára.”

Kovács János kiemelte: Szokolay Sándor darabjaihoz nem fűzi szoros szakmai kapcsolat, hiszen úgy alakult, hogy napjainkig mindösszesen csak a szerző I. szimfóniáját dirigálta. Ugyanakkor pályafutása során mindvégig nyomon követte Szokolay művészetét.„Ennek az előadásnak nemcsak a híre erős, hanem valóban az. Megvolt vele az édes gondom, mire megtanultam, de mindenképpen nagy hatású műnek tartom” – teszi hozzá.

Szokolay darabja Bartók Kékszakállúja mellett a nemzetközi színtéren legtöbbet játszott magyar opera. A Vérnászt 1965-ben mutatta be a Wupperthali Színház, majd a mű elindult a nemzetközi siker felé vezető úton, sorra ismerte meg Zágráb, Prága, Tolouse, Kassa, Pozsony és Berlin közönsége, majd eljutott Bécsbe, Moszkvába, Bolognába, Edinburgh-be, Helsinkibe, Tallinba, Linzbe és az Amerikai Egyesült Államokba is.

A Federico García Lorca színműve nyomán komponált, eredetileg három felvonásos darabot az Operaház rövidített verzióban játssza. Rendező: Kovalik Balázs, díszlettervező: Horgas Péter, jelmeztervező: Jánoskuti Márta.

Fotók: Csibi Szilvia

OperaKaland

Az OperaKaland 2013 tavaszán indult azzal a szándékkal, hogy minden évben két hónapon át (döntően októberben és májusban) az újra megnyílt Erkel Színházba invitálja az összes első évfolyamos magyar középiskolást. A cél, hogy anyagi körülménytől függetlenül minden diákhoz eljussanak az operaházi műfajok. Még az Erkel Színház hivatalos megnyitása előtt lezajlott a második, majd májusban a harmadik széria is. A három sorozatban közel 60 ezer diák látogatott el az Erkel Színházba.

A 2013/2014-es évadban – Erkel Hunyadi Lászlója, Kodály Háry János című daljátéka, valamint Mozart A színigazgatója és Vajda: Mario és a varázslójaután – Donizetti Szerelmi bájital című operáját ismerhették meg a diákok, immár bővített programkínálattal, hiszen tavasztól már a közgyűjtemények kapui is megnyíltak a résztvevők előtt. Az iskoláknak szánt felhíváshoz az Opera a kalandozókat kedvezményesen fogadó levéltár, múzeumok és könyvtárak listáját is mellékeli a Kaland időszakában kínált kiállításokkal, múzeumpedagógiai, levéltári és könyvtári pedagógiai programokkal együtt. Az operaelőadás és a kulturális tematikájú foglalkozások a Köznevelésért Felelős Államtitkárság szakmai támogatásával valósulnak meg. Amennyiben az iskola helyi tanterve nem zárja ki az elsajátítandó tartalmak iskolán kívüli helyszíneken történő átadásának lehetőségét, a felhívásban jelzett programok az adott iskola helyi pedagógiai programja szerint tanórának minősülhetnek.A diákok előzetes felkészítéséről is gondoskodik az Operaház: zenepedagógus szakemberek által összeállított, hangzóanyaggal ellátott óravázlatot tesznek elérhetővé a programban résztvevő iskolák énektanárai számára. A program együttműködő partnerei: EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság, EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság, Belügyminisztérium, MÁV-START Zrt., GYSEV Zrt., Budapesti Közlekedési Központ.A részvételi felhívás az Oktatási Hivatal rendszerén keresztül jut el az iskolákba.

A sorozat idei őszi szériája október 1. és 11. között zajlott 13 előadással. A sorozatra 20 ezer, köztük 12 ezer vidéki diák vett részt, s ezzel az OperaKaland program teljes látogatószáma 77 ezerre nőtt, a bekapcsolódó köznevelési intézmények száma pedig eléri az ötszázat. A négy sorozathoz összesen 173 település csatlakozott.

A fenti adatokból kitűnik, hogy az előadások gyakorlatilag 99%-ban teltházasak, az Opera már most hosszútávra kidolgozott programot kínál a közoktatási intézményekben tanulók számára. 2017 tavaszáig változatos műsortervvel készül az intézmény; a következő két és fél évben a West Side Story, A varázsfuvola, a Bánk bán és a Bohémélet várja a kalandozókat.