arany_bal_ciml

Aranyecset – balett három felvonásban

Pártay Lilla a cselekményes balettek színrevitelének hazai nagymestere. Legújabb hatalmas vállalkozása Munkácsy Mihály életútjának bemutatása a klasszikus balett eszközeivel. A szegény asztalosinas küzdelmei és felemelkedése a világhírig; a színpadon megelevenedik a festő párizsi szalonja, műterme, amelyben monumentális festményeit alkotta: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota, az Ecce Homo és a Honfoglalás „megszületésének” helyszíne. Munkácsy alakja a  XIX. századi környezetet idézi meg a kor polgáraival, előkelőségeivel, a festő társaságával és szerelmeivel, láthatjuk örök múzsáját, Svent, és feleségét, Cecilt. Megjelennek a kor befolyásos impresszáriói, Schledermayer és Goupil, akik Munkácsy képeinek nagy részét Amerikába vitték eladni, a művész barátai és kortársai: Paál László, Benczúr, Székely Bertalan, Zichy Mihály. A festőt elkísérhetjük utazásaira, vele tartunk Budapesttől Bécsen át Düsseldorfba, Párizsba és New Yorkba, s élete végén az elmegyógyintézetbe.

Solymosi Tamás balettigazgató a bemutató előtt kiemelte: „Az évad repertoárjának összeállításakor – ahogyan az elmúlt években – idén is arra törekedtem, hogy minél több új előadással álljunk a közönség elé, s ezek között, ha lehet, olyan ősbemutató is szerepeljen, amely kifejezetten a Magyar Nemzeti Balett együttesének készül. Ilyen lesz most az Aranyecset.Pártay Lilla régi álma válik ezzel valóra, hiszen a darab 2009 óta vár a megvalósításra.”

Pártay Lilla ötvenkét éves operaházi tagságának első szakaszát vezető magántáncosnőként az előadó-művészetnek szentelte, második felét 1991-től az alkotóművészet, a koreografálás szolgálatába állította. A Kossuth-díjjal is kitüntetett művész cselekményes nagybalettjeinek – mint az Elfújta a szél és az Anna Karenina – sorába illeszkedik Munkácsy Mihály életéről készülő alkotása.

Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója hangsúlyozza: “A Magyar Állami Operaház hatalmas felelőssége nemcsak az, hogy az ország egyetlen klasszikus balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett révén a műfaji kultúra egyetlen hordozója. Nemcsak az függ tőlünk, milyen lesz a hazai balettélet, kik, mikor, mit és hogyan, milyen nívón táncolnak el, hanem az is, hogy értelemszerűen egyetlen megrendelőként a magyar alkotói képzelet, a koreográfusi lét számára tudunk-e kínálni utakat, lehetőségeket. A legnagyobb öröm, amikor tudunk. S hogy Pártay Lilla egy nagy magyar festőművész életében találta meg új balettjének témáját, az valamennyiünk számára különösen fontossá teszi a mű ősbemutatóját. Nagyon szorítunk azért, igyekeztünk minden tőlünk telhetőt meg is tenni érte, hogy klasszikus értékű előadás jöjjön létre: az Aranyecset biztos kézzel megalkotott, időtálló értéknek ígérkezik.”

Magyar ember vagyok, és úgy éreztem, hogy kötelességem magyar vonatkozású balettet is színpadra állítani. Ugyanakkor ez nem tévesztendő össze a manapság negatív jelentést is hordozó „magyarkodás” fogalmával.” – vallja Pártay Lilla. A Nemzeti Galériában látta először a három hatalmas Munkácsy-festményt együtt. „Lenyűgözött és elbűvölt, ezzel együtt monumentalitása kicsit riasztóan is hatott rám. Végül a darabot nem is a festményekből kezdtem el kidolgozni, hanem Dallos Sándor életrajzi regényéből kiindulva, amelyből részletesen kiderül, hogy Munkácsynak hihetetlen izgalmas élete volt. Úgy éreztem, hogy dramaturgiailag ennél jobb témát nem találhatok, mint ezt tánccá formálni.”

Balatoni Monika, dramaturg: „Egy kifejezetten markáns, érzelmekkel és indulatokkal teli, a munka terén roppant teherbírású művészt ábrázoltunk, akinek az élete egyformán volt tele kudarcokkal és felemelkedésekkel is – a librettó elsősorban vívódásait mutatja be. Munkácsy rengeteget utazott, így a színpadon sok helyszínt, korszakot és szereplőt kellett megjelenítenia központi szereplő mellett. Végeredményképp a festmények, a zene és a tánc együtt nyújtanak egyedülálló élményt.”

A koreográfus az alkotófolyamatról elmondta: sokat beszélgetett Pákh Imre Munkácsy-gyűjtővel, megnézte a hagyatékot, majd levéltári anyagokat tekintett át. Ezzel párhuzamosan zeneszerzői kutatást is végzett a Zenei Gyűjteményben, hogy a kornak megfelelő zenéket válogathassa össze. „Mindennek az alapja. Így választottam ki végül Liszt Ferencet, Wagnert és Berliozt. Az első felvonás, amikor a cselekmény szerint a sikere teljében lévő festő szalonjába Párizs előkelőségeit hívja meg, szinte kiáltott Berlioz zenéje után, ehhez pedig klasszikus balettanyagot állítottam össze. A cselekményidő előrehaladásával egyre több modern elemet szőttem a koreográfiába, izgalmas játék volt a kettőt egymásba dolgozni. Az öregkori Liszt zenéjét, ami rendkívül meditatív és elgondolkodtató, a harmadik felvonásban használtam fel. A zenei szerkesztés Medveczky Ádám munkáját dicséri, aki az általam kiválasztott zenéket úgy illesztette össze, hogy a különbözőségeket senki nem fogja észrevenni.”

A darabot november 10-éig összesen nyolc alkalommal, két szereposztásban láthatja a Magyar Nemzeti Balett közönsége. A címszerepet Oláh Zoltán első magántáncos mellett Kekalo Jurij táncolja. A huszonhét éves ukrán művész amellett, hogy a Harkovi Nemzeti Operaházban vendégként táncolt szólószerepeket, a Kijevi Nemzeti Balett, majd a szentpétervári Eifmann Balett társulatának tagja volt. Solymosi Tamás egy évvel ezelőtt szerződtette az Operaház balett társulatához. „A címszerepre Pártay Lilla választottaKekalót, amivel én abszolút egyetértettem, hiszen Jurij átütő egyénisége véleményem szerint is szóló feladatokra predesztinálja. A karba szerződött, és egy év alatt képes volt megmutatni, hogy mire képes technikai és művészi szinten. Az évente Stuttgartból érkező mesterek is látnak benne fantáziát.”

Munkácsy feleségét, Cecilt és szerelmét, Svent az együttes kiváló szólótáncosnői keltik életre: Kozmér Alexandra és Popova Aleszja, valamit Tanikpayeva Aliya és Felméry Lili látható a két meghatározó nőalak szerepeiben.

 

 

 

Aranyecset

Ősbemutató, balett három felvonásban

Magyar Állami Operaház, 2013. október 26.

Zeneszerzők:           Liszt Ferenc, Richard Wagner, Hector Berlioz

Koreográfus:            Pártay Lilla

Dramaturg:               Balatoni Monika

Világítástervező:      KirkBookman

Animáció:                 Papp Ferenc

Díszlettervező:         Horesnyi Balázs

Jelmeztervező:         Velich Rita

Zenéjét összeállította: Medveczky Ádám

 

Karmester:                Medveczky Ádám, Csányi Valéria

 

Munkácsy Mihály    Oláh Zoltán, Kekalo Jurij

Paál László              Cserta József, Leblanc Gergely

Cecil                          Kozmér Alexandra, PopovaAleszja

Sven                          TanykpayevaAliya, Felméry Lili

A “Sors”                     Bajári Levente, Bakó Máté

Charlott                     Pap Adrienn,Boros Ildikó

Ewyly                         Sarkissova Karina, Süveges Nóra

Fekete nő                 Pazár Krisztina, Juratsek Julianna

Székely Bertalan     Majoros Balázs, Katona Bálint

Zichy Mihály            Liebich Roland, Taravillo Carlos

Benczúr Gyula        Medvecz József, Szakács Attila

Mednyánszky László         Szegő András, Kerényi Miklós Dávid

 

TOVÁBBI ELŐADÁSOK:október 27., 30., 31., november 2., 6., 9., 10.

Mindenki Operája – nyilvános főpróba: október 25.Aranyecset