Átutazóban a valóságból

atutazok_foproba_domolky_daniel_PRINT_071/Gera Márton írása a Vígszínház Átutazók című előadásáról/

Ebben a darabban mindenki menni akar. Elszakadni a mindennapoktól. Nem is menni, inkább változtatni, hogy rutintalanul éljenek. Hogy ne a tejért szaladjon minden reggel hat órakor a boltba. Hogy ne az utca szélén álldogáló nő szolgálataiért adjon pénzt. Élni valahogy, máshogy… Lehet, hogy nem mennek sehova. Csak lélekben túráznak.

Kevés a kapcsolat a szereplők között, de ez csupa öröm. Mennyivel jobb, etikusabb például, ha egy idegen terhes asszony csoszog sütivel a kezében a temetésen.

A kapcsolat az üvegszerű, hungarocellre hajazó erkélyfalakban jelenik meg. Kezdetben poénok közepette, idős bácsi szaladgál a mosdóba, szorulása van. Harkányi Endre jól hozza a papát, elhiszem, hogy nem tud könnyíteni a dolgán. Hogy a fiú a lány mellbimbóját fogdossa, az vicces. Valahol mélyen tényleg az, ha még dadog is a srác, meg igazi Pistike-forma, látom, ahogy majd kiesik a padból az egyetemen, barna nadrág van rajta. A humor egyre távolabb kerül, de ennek örülök. Már csak sírok, vagy próbálok valami feketehumorba kapaszkodni.

atutazok_foproba_domolky_daniel_PRINT_087Mert hogyan is nevessek, amikor Reviczky Gábor ordítozik az anyjával? Hiába dobja le a táskáját, érzi ő is, nagyon rossz ember. Nem sokat van a színen, de akkor jól lebeg a gonosz fiú szerepében. Szülője Törőcsik Mari. Demens, de az aranyos fajtából, így is játszik. Nem beszél, csak gügyög. A végén ujjonganak érte fentről, ők is sajnálják, utálják a fiát. Összekacsint a nézőkkel, én is vissza, értem, hogy a nagyi nagyon is okos.

Fesztbaum Béla vezet a sötétben, ott tapogatózik a karaktere, akit remekül hoz. Azt hiszi, az élet örökké tart. Szegény. Lehet prostikhoz menni, nem Svájcba. Ő az előbbit teszi. Ráeszmélése már-már fausti. Berakja az anyja kendőjét a táskájába. Ott el lesz, a halottakra emlékezni kell. Tetszik, ahogyan egyre kevesebb pénze lesz, eldorbézolja. De ő azért itt marad, nincs szíve elmenni. Majd elveszíti az élet és a halál közti egyetlen személyt, mondja.

Friss, ismeretlen özvegyre pályázik Kern András, és úgy ropja a zenére, mint egy húsz éves a vidéki diszkó pénteki retró estjén. Igazi Gentleman. Csak pár lányt csábít el. Sajnálom, néztem volna még.

Halász Judit is ügyesen táncol. Ő anyát játszik, aki elveszti a fiát, majd bridzselni megy.

Hegyi Barbara Született feleségek-béli háziasszonyként beszél.

Zigi, Varju Kálmán igazi amerikai srác.

Csodásan mondja el egy mondatát nyolcszor Kerekes József temetőszolgaként.

.

Eszenyi Enikő rendezése precíz, pontos, nem késik a vonat, nincsenek úttorlaszok. Nem számolom a perceket, élvezem a lavírozást a sírás-nevetés határán.

Díszlet helyett néhány táska van csak. Mindenki megy, átutazók, még ha a táskákban nincs is semmi. Utóbbi tényleg remek, reflektál a címre. Felesleges is tervezni, csak kis időre jöttek.

A függöny előtt hívogatják a mennybéliek a megvilágosultat, de csak a füst jön a gépből. Elengedném őket, úgyis menni akarnak. Honnan? Valahonnan Kelet-Közép-Európából.

Gera Márton

Információk: Vígszínház

Fotók: Dömölky Dániel