Légy önmagad, mert a világ bekajálja – avagy a Sheen jelenség

images/Vaskor Noémi írása/

Charlie Sheen az egyéniség, a karakter, a jellem és nem utolsó sorban a megosztó személyiség. A világsztár munkássága sokaknak ismerős lehet, leginkább komédiákban szerepelt, de ha kellett megállta a helyét A szakasz című háborús drámában is. Amikor a szakmai múltját olvasgattam meglepődtem, hogy ’84-es Vörös hajnal című első filmje óta, egy-két kivétellel minden évben felöltött magára egy szerepet, sőt volt, hogy egyszerre hármat is. Bámulatos mennyire keresett filmművész volt egész eddigi életében napjainkig, mindezt úgy, hogy nem csak a producereket, de a több generációs közönséget is maga mögé állította.Vajon mi lehet ennek az oka? Miért csomagolja be mindenki és teszi be a kedvencek dobozba? Csak jó szerepeket kapott?…áh, nem hiszem, hogy ennyire egyszerű a válasz… van benne valami plusz.

Az imént leírtak a színészről szóltak, de mi a helyzet az emberrel? Civilként talán az egyik legbalhésabb rivaldafényben élő, akit csak ismerünk. A háza körüli italboltok és a hollywoodi drogpiac belőle élnek és mindezt ő csak azzal magyarázta, hogy nem bírt el a hirtelen jött sikerrel. Na persze! Hányszor hallottuk már ezt, hisz minden híresség, aki így végzi, előáll ezzel a mondattal, mintha csak a színművészetin tanítanák.

Charlie tökéletes példa arra, hogyan kell a sikerről totálisan a mélypontra süllyedni, vagy inkább még az alá is. A meglepő az, hogy csak egy pár éve foglalkozik igazán velősen a sajtó azzal, hogy mennyire lecsúszott, holott, ez nem egy 21. századi történet, mert már a 90-es években is voltak ügyei.  Többek között letartóztatták, mert bántalmazta a barátnőjét, valamint – és nekem ez a kedvencem – maga az apja, Martin Sheenbezáratta kokain túladagolás miatt, ahol rehabilitációra kötelezték.

A tartós önpusztítás, már életvitel szerűen jelen van az életében, mint egy második szakma. Ez a második foglalkozás lehet az oka annak, hogy számtalan rajongó szemében sokat esett vissza, vagy mégsem? A közönség megvetése, és rossz véleményének kivívása együtt jár az elüldözéssel és a népszerűségi faktor csökkenésével, DE nem nála. Több fórumon olvastam a publikum véleményét és megosztó a felől, hogy az alkoholista életvitel szimpatikus e, vagy nem, jól áll e neki, vagy sem. Viszont egy dolgot illetően egyhangúak a nyilatkozók: a való életétől eltekintve, még mindig egy felejthetetlen, szórakoztató figura, aki még most is tud nevettetni és egy karaktere sem unható.

Bevallom jómagam is ezen az állásponton vagyok, hiszen mindent túlél, a magánéleti gondokat is és emellett a munkáját is csinálja, méghozzá nagyon jól. Nem hasonlítható a szintén alkoholista David Hasselhoffhoz, akiről hosszú évek óta csak azt közlik az újságok, hogy éppen aktuálisan hány százalékos véralkoholszinttel került a kórházba. Neki nem sikerül felállnia, egyszer elindult a lejtőn és már nem talál vissza. Charlie-nál az ember és a színész karonfogva jár és egyik sem tapossa el a másikat. Ettől lesz Legyőzhetetlen! Ettől lesz Eladható!

0020123A nagyközönség előtt sem játssza meg magát. A twitter oldalán ő maga közöl videókat, amiben részegen garázdálkodik, vagy éppen képeket, amelyeken vodka zuhanyt vesz. A Két pasi és egy kicsi szerepét sem vállalta volna el, ha nem lenne megelégedve az életével, hiszen senki nem tudja olyan jól eljátszani a gazdag, szeretnivaló, lezser, nem törődöm pasit, aki állandóan csajozik és piál, mint aki maga is ilyen. Emiatt is szimpatikus, nem akar más lenni a kamerák előtt és nem tünteti fel magát a jó fiú szerepben, holott igazából…! Sok híresség beleesik ebbe a hibába és ez az igazán rossz döntés, mellyel megszűnnek kedvencek lenni. Jó példa Lindsay Lohan, akinek drogozásáról és féktelen életmódjáról szintén sokat zeng a sajtó, emellett azonban a filmjeiben mindig a jó, a kedves, az erkölcsös kislányt alakítja, ami egyszerűen nem összeegyeztethető az életével, így a néző nem hiszi el, sőt, nem szereti meg.

Ezen indokok miatt vált Charlie Sheen egy igen fontos tényezőjévé a filmiparnak. Na persze a szerencse is mellé állt. A Két pasi és egy kicsi 2003-ban kezdődött, ami egy újabb sikerszériát indított el az életében. A hét évadot vele megélt sorozatban egy gazdag, malibui zeneszerzőt játszik, aki együtt él a testvérével és annak fiával, valamint pár whiskys és vodkás üveggel, na és persze cserélődnek az egyéjszakás nők. Csoda, ha néző megkedvelte az önmagát alakító színészt. A sorstól jött nagy fricska volt, amikor pont az illuminált állapotban folytatott viselkedése miatt kiírták a szériából. Feladta? Lecsúszott? Nem!!!

Fortuna ismét felkarolta és pár hónap múlva újra forgatott A ki nevel a végén című sorozat díszletei között. Az Anger Management-ben szintén Charlie-nak hívják és pszichológusként dühterápiás csoportot vezet, hol az otthonában, hol pedig egy börtönben. Kecskére a káposztát jelenség, hiszen a nagy csavar a történetben, hogy ő maga sem képes kordában tartani az indulatait. Emiatt kezelésekre jár egy másik orvoshoz (Salma Blair), aki nem meglepő módon le is fekszik vele.  A kapcsolatuk jól ismert amerikai barátság extrákkal, semmi érzelem, csak szex és emellett persze randizás másokkal. Tradicionális Charlie jelenség, kivéve, hogy örökölte kicsit – előző sorozatbeli testvére – Elen életét, hiszen gyereke van és egy volt felesége, aki abban a házban él, amit ő fizetett.

Kezdetben nem sokat jósoltam a filmnek, hiszen a részeges, malibui zeneszerző árnyékából nehéz kilépni úgy, hogy az továbbá is fogyasztható legyen. Őszintén megmondva, nem is volt kedvem hozzá, csak Charlie miatt kezdtem nézni. Annyira belém égett a hosszú évekig alakított jellem, hogy nem hittem abban, van élet az után. Később rájöttem, hogy a széria ugyanabban a szellemiségben folytatódik a tipikus karakterrel, tehát a siker előrelátott volt.

Igazából, aki nézte és kedvelte a Két pasi meg egy kicsit, az hamar felismeri a párhuzamokat a két produkció között, és a már lerágott csontú poénok is ki szúrja messziről. Ennek ellenére mégis megszerethető és megszokható. Az Amerikában 2012-ben indult sorozat sikeresnek bizonyult, és idén már a második évaddal folytatják, amit 90 részesre terveznek. Remélem hamarosan nálunk is látható lesz, annak ellenére, hogy a Két pasi meg egy kicsi még mindig nézettségi mutatókat dönt hazánkban.

Charlie Sheen példakép lehetett volna, ha nem kezd bele ebbe az életmódban, így azonban megmaradt „csak” egy remek színésznek, és a mi Kedvenc Alkoholistánknak.

Vaskor Noémi