Egyszerháromnéhanégy

/Tirpák Barbara színházi ajánlója/

1 x 3 néha 4. Egyszerű matematika, ránézésre láthatjuk, hogy ez bizony sehogyan sem jön ki. Vagy mégis? Nos, erre a kérdésre tökéletesen kielégítő választ kapunk, ha megnézzük a Madách Színház azonos címet viselő színdarabját.  De vigyázat! Készítsük a rekeszizmokat, különben igen erős hasi fájdalmakkal hagyjuk majd el az épületet, hiszen nevetésben nem lesz hiány!

.

Ray Cooney és Tony Hilton szerzőpáros bohózata fergeteges szórakozást ígér minden érdeklődőnek. Személyes tapasztalatból merem állítani, hogy ez a közel 3 órás darab még azokat is pillanatok alatt jókedvre deríti, akik a mindennapi teendőktől fáradtan, vagy akár rossz hangulatban foglalják el a színház bársonyszékeit.

A darab nagyszerűen van felépítve, fokozatosan haladunk a kicsit ugyan kapkodós, de egyébként teljesen átlátható kezdő jelenettől a végül már kibogozhatatlannak tűnő csúcspontig.

Az alaphelyzet nagyon „egyszerű”: Egy gazdag család; egy idős, alkoholt és egyéb földi élvezeteket kedvelő családfő (Székhelyi József), az absztrakt festőművészetben jeleskedő lánya (Balla Eszter), a kissé hisztérikus nagynéni (Tóth Enikő), illetve az inas, aki minden helyzetből kimagyarázza magát (Magyar Attila). És persze ki ne hagyjuk apuka rég elhunyt barátjának az egyetlen fiának az ügyvédjét… vagy nem ügyvédjét (Szerednyey Béla), és magát az egyedüli örököst, Billy Hickory Woodot (Nagy Sándor). Vagy Rupert Hickory Woodot. Vagy Michael Hickory Woodot.  Mert, hogy az egyetlen örökös tulajdonképpen három. Vagy négy? Netán kihagytam volna valakit? Erre a kérdésre választ kap mindenki, aki beül a Madách Színház termébe, hogy néhány órán át minden gondjáról elfeledkezzen.

Külön kiemelném a fordító, Hamvai Kornél találékonyságát, aki fantasztikus nyelvi bravúrokkal tárja elénk ezt a bohókás történetet, ami egyébként sem nevezhető unalmasnak, de a találékony szóviccek még szórakoztatóbbá teszik. Mindez persze aligha érvényesülne egy nagyszerű rendezés (Szente Vajk), és hasonlóképp nagyszerű színészek nélkül. Az előadók kivétel nélkül hatalmas energiával testesítik meg a szereplőket. Nevethetünk a komikusabbnál komikusabb helyzeteken, Billy feleségének (Oroszlán Szonja) nyers modorán, a komoly „műértő”, Clifton (Sándor Dávid) értekezésein, vagy a valóban ügyvéd, ámbár kissé szerencsétlen Stanley (Kovács Péter) romantikusnak aligha nevezhető, de kétségkívül hatékony udvarlási technikáin. És persze a Hickory Woodok pillanatok alatt történő helyszín- és személyiségváltozásain, melyet Nagy Sándor kifogyhatatlan kreativitással varázsol elénk.

Kár is lenne azonban tovább bontogatni, mert ha mindenki játékáról írnom kellene, abból akár egy regény hosszúságú ajánló is születhetne. Így inkább azt javaslom mindenkinek, akinek felcsillant a szeme a történet olvastán, hogy szánja rá azt a néhány órát! Cserébe a jókedv garantált!

Tirpák Barbara

Képek: Madách Színház – http://www.madachszinhaz.hu/