válttt

Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig

cimlapkemeny/Kirs Mónika írása Kemény Henrik életmű-kötetéről/

Voltak már úgy, hogy csak dédelgettek egy könyvet -s biztosak voltak abban, hogy az olvasása nagy élmény lesz- anélkül, hogy kinyitották volna? Én így éreztem, mikor először a kezembe vehettem a vásári bábjátszás mesterének vallomásaiból összeállított igényes borítójú élettörténetet. Az „Egy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe” alcímet viselő könyv ünnepélyes bemutatóját eredetileg Kemény Henrik 87. születésnapjára (2012. január 29-re) tervezték. Ám Heni bácsi sajnos hamarabb elindult hosszú útjára, s nem várta meg, hogy legalább ez a „gyermeke megszülessen”.

A habkönnyű, csipkés felhőkből szőtt égi bábparaván mögül vidáman kukucskálva figyelte, amikor az életét, munkásságát méltató szép rendezvényen először került közönség elé a Láposi Terka által lejegyzett és szerkesztett míves anyag. Az az anyag, amelynek maga Heni bácsi volt a lektora, hiszen még olvasta a nyomdába induló szöveget.

Hogyan is kezdődött e szép kötet útja? Így vall erről Láposi Terka: „2004-ben, a Mester 80. születésnapjára készülvén, egy éven keresztül minden pénteket a kutatásra, az anyaggyűjtésre szántunk, ő és én.”

Mi más, ha nem egy mesei szám: 7 évnyi közös múltidézés után született meg az írás. Összefonódó munka eredménye volt, amely abból is kitűnik, hogy mind a ketten írtak hozzá ajánlót, s mottót.

Ezt követi Terka prológusa:
„Rendhagyó napló életről és halálról, emlékezésről és fogvatartott álmokról, játékról és színházról. Mesék, történetek, álmok és vágyak…. A visszaemlékezés mesei szála vitathatatlan.” (Ezt érzem én is: végig úgy olvasom, mint egy mesét. Nézegetem, mint egy képeskönyvet. Nézem a fotókat a családról, s a bábok megfejthetetlen titkokat rejtő arcát.)

A könyv szerkesztése eltér a szokásos életmű-leírásoktól, hiszen egyrészt kapunk egy rövid áttekintést a vásári bábjáték elméletéről, kialakulásáról, majd pedig Kemény Henrik életéről olvashatunk történeteket. Heni bácsi csak mesél és mesél: a családja történetéről, a nehéz, de mégis szép gyermekkoráról, a szakmai sorsáról. S azt is bevallja: „Nincs nap, hogy ne kérdezném meg a Papát ott fenn az égben: „Mondd, Papa, jól csináltam?”…. A család! Az nem jött össze. Az nagyon hiányzik.”

Kemény Henrik élete egyik fájó pontjának tartotta, hogy nem születtek gyermekei és nem nevelt szakmai utódot magának. Hagyatékának tiszta szívű őrzője -Terka viszont mindezt másképp látja. Szerinte Heni bácsi „szétszórta az ismeretét”: mindenkinek jutott belőle.

Az önvallomás -mely tiszta, őszinte, hisz’ semmit sem akar eltakarni- olvasása közben úgy érzem: mintha én is ott ülnék vele az emlékektől roskadó lakásban.

Ezt a könyvet meg kellett írni; meg kellett születnie! Láposi Terka nemcsak jókor volt jó helyen, hanem szakmai tapasztalata és alázata révén sikerült mély kapcsolatot kialakítania Kemény Henrikkel. Ettől lett a könyv igazi vallomás. Vallomás, amely nagyon nagy hatással volt rám. Könnyekig meghatott, ahogy Heni bácsi élte az életét. Rendületlenül és töretlenül dolgozott: mindenhova elvitte hírét a bábos dinasztiának, melynek ő is részese volt. Vitte az ősök hírét: melyre szinte kötelezte az 1897-ben kiadott engedély!

Amikor rendkívüli életet élt, s az alkotásban kiteljesedő emberek életéről olvasok, elgondolkodom: vajon mit tehet egy „hétköznapi” ember, hogy előrébb vigye a világot?! Azt hiszem sokan nem érzik, nem látják meg magukban a tehetséget. Nincs hitük, hogy valóra váltsák álmaikat. Miért jut ez eszembe? Mert mondhatják: könnyű volt Kemény Henriknek, hiszen beleszületett egy bábos dinasztiába. Én pedig azt felelem: mindez mit sem ért volna tehetség, alázat, szorgalom, kitartás nélkül. Így okosít ő bennünket, olvasókat az életével. Felénk int – most már örökké fiatal arcával, a vidám Vitéz László bábbal a kezében: Induljunk és tegyük a dolgunkat legjobb tudásunk szerint, ahogy ő is tette!

Mit tud nyújtani ez a könyv? Egy könnyes, szép mesét. Álljanak meg egy percre a rohanó világban és utazzanak vissza Kemény Henrik időgépén, hogy bepillantást nyerjenek egy különleges bábos dinasztia életébe.

Kirs Mónika