Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz

Ha a magyar irodalom szóba kerül, sokan csak a középiskolában tanult nagy nevekre gondolnak. Azonban ha regényről van szó, nem feltétlenül csak Jókainak van helye a polcon, érdemes kézbe venni a kortárs írók műveit is. Itt van például egy ígéretes darab, Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regénye.

A cím már önmagában hívogató, nem tudok elsiklani felette. Engedékeny, kezdeményező, engem, az olvasót szólít meg, figyel rám. Kiszélesítve a képet, a borítót is szemügyre veszem. Sötét, borús hangulatú, egy pocsolya víztükrében sötét alak látható. Talán ő a főszereplő? Haladjunk tovább, kinyitom a könyvet, elolvasom a fülszöveget. Ennyi, a könyvelolvasási faktor szentháromsága, azaz cím, borító, fülszöveg alapján úgy érzem, el kell olvasnom.

A történet hőse egy átlagos, harmincas éveiben járó férfi, aki egy régi családi történetet leporolva titokra bukkan. Az apja nagybátyjáról szerzett új információk, és Juszti mama életírásának böngészése arra ösztönzik hősünket, hogy átgondolja saját, és felmenői múltját, a hiányzó darabokat felkutassa és helyükre illessze. Ekkor indul a nagy puzzle, a szereplőnek és az olvasónak egyaránt. Ahhoz, hogy összeálljon a kép, meg kell ismernünk különböző emberi sorsokat, sorsfordító eseményeket. A múlt és a jelen különböző szintjei között kalandozva egyre több részlet válik világossá. De biztos, hogy az emlékek sora segít a jelen megértésében? Megmagyarázza, hogy hol romlott el a dolog Helgával? Ha nemcsak a génjeit, hanem a sorsát is örökli az ember, és mindennek megvan a maga oka, akkor valóban fontos kideríteni, hogy mi miért és hogyan történt a múltban. A szerelmet nehéz megtalálni, nem is feltétlenül sikerül mindenkinek. A végére kell járni a folyamatosan kibontakozó történeteknek, meg kell találni a még élő érintetteket, hogy segítsenek döntéseket hozni az aktuális helyzetekben, és a boldogság megtalálásában.

Végeredményül elmondhatjuk, hogy hiába költözik valaki másik városba, hiába él más életet, mint a szülei, azt, hogy ki ő valójában, a gyökerei nagymértékben meghatározzák. A vonásokat, szokásokat, rossz beidegződéseket is örökli az ember. Ezektől nehéz megszabadulni, ha lehet egyáltalán. Ez talán azt jelenti, hogy ugyanaz a sors vár főhősünkre, mint rokonaira? Ugyanott siklik majd ki az élete, ugyanazokkal a problémákkal kell majd megküzdenie?

Ezek nem csak a könyv, hanem az élet nagy kérdései is, amikkel akár mi is szembetalálhatjuk magunkat. A legjobb esetben tanulunk mások hibájából, de az is előfordul, hogy ugyanazokat a baklövéseket követjük el, amiket már százszor is láttunk magunk előtt.

Ez a regény egy utazás. Utazás időben és térben, megismerjük a telepet, és bolyongunk Budapest utcáin is, múltban és jelenben egyaránt. Emellett azonban belső utazás is, a főhős keresi önmagát, és a válaszokat a fokozatosan, a történetekből kibontakozó kérdésekre.

Mindenképpen jó olvasmány, érdemes olyan könyveket keresni, amelyeknek nem annyi a mondandója, hogy „szingli vagyok, szép vagyok, rám talál az igazi, boldogan élünk, míg meg nem halunk, vagy amíg meg nem jelenik a második kötet”.  Grecsó Krisztián könyve elgondolkodtatott, mindenkinek vannak érdekes családi történetei, néha jó őket újra számba venni, eltöprengeni azon, hogy honnan jövünk, és merre tartunk. Bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, igazán megéri kézbe venni!

Mákos Rebeka