Európai fűszer

20130129-hannibal/Gera Márton kritikája a Hannibal című sorozat első epizódjáról/

Valójában semmit sem tudunk meg. Ott ül egymás mellett Mads Mikkelesen és Hugh Dancy, mintha megpihennének a remek játék után, és ez a szabályoktól való elszakadás tetszik nekem. Hogy nem kerül egymáshoz közelebb a két szerepelő a stáblista előtt. Máshol az ötödik évadban már össze is jöhetnek, a hatodik a szakításé, így tovább. Minden résszel egy újabb ügyet lehetne kipipálni, jöhet a ultrasikeres gyerekrablós felvonás, a szereplők heccelnék egymást.


.

Mert itt mertek vállalni, a heti bontás ellenére, nem receptre írták fel a teljes adagot, vegye be egyszerre. Dózisokban kapjuk. Néha akár egy-két finom mozdulat, csak annyit kell mondani, tudják. Én tudom, hogy tudják, de nem tudom, miért mondják el, hogy tudják.

Az egész negyvenperces utazás. Olyan, mint egy ingázás vidékről Budapestre. Felszállunk, csomag fel, kalauz, kis beszélgetés, hopp, máris eltelt az idő, csomag le. Hirtelen vége is, piszkosul élveztük. De hisz nem is történt semmi. Csak beszélgettek, elemeztek, analizáltak, játszottak. Kérem, úgy hírlik, ezt hívjuk mozgóképnek.Hannibal-2

Azért felsejlik, hogy a színészeket szépen-lassan ugyan, de kezdik kiszolgálni. Elkezdenek húzni a forgatókönyvből, ide nem kell ez, oda nem kell az, majd a következő részben, inkább egyen egyet Hannibal miközben olyan igézően néz. De hát minek váteszkedem?

Minek, ha jó nézni a játszókat? Dancy olyan idegesen okos, félelmetes zseni, akitől már az iskolában is tartottunk, hogy nézd, neki olyan jól megy a matek, csak sápadt szegény. Mikkelsen sem kevésbé rossz, sőt, húsz percet játszik, ezalatt pedig komplett karakterkibontást visz végbe. Kibontást, de továbbra sem tudunk semmit. Mondhatom, a mesterháromszög egyik sarkába még betuszkolták Laurence Fishburne-t. Jól tették. Columbo módjára aranyos, a rendőr, aki nem buta, de nem véletlenül van a sarokban.

Hannibal mondja rejtelmes hangon, lehetünk barátok. Én is így vagyok ezzel a sorozattal. Legyünk.

Gera Márton