Egy adag Ormitha Macarounada rendel!

.

/Harold Pinter Ételliftje a Malomudvarban/

A Radikális Szabadidő Színház eddig minden alkalommal meglepett. A Svejk.hu és különösen a Tolvajnők naplója bizonyította, hogy érdemes odafigyelni, mi is zajlik a Malomudvar berkeiben, ahol a jóval nagyobb odafigyelésre (és támogatásra) érdemes független színház igazán szerethető arca tárul a közönség elé.

Nem ért csalódás az Étellift esetében sem. A Nobel-díjas Harold Pinter világhírű drámáját Formanek Csaba és Ilyés Lénárd vitte színpadra.

Formanek Csabának a tér kihasználásában mutatkozó ötletességével már találkozhattunk az általa rendezett Tolvajnők-ben. Az Étellift esetében is egy nagyszerű gondolattal térnek el az alkotók a hagyományos színpadképtől: a nézők gyakorlatilag Ben és Gus (a dráma két szereplője) szobájában ülnek. A székek kör alakban elrendezve, két ki- és bejáratot hagyva a játékhoz. A megoldás előnye, hogy a közönséget így villámgyorsan beszippantja a darab, és akarva-akaratlan a történések hatása alá kerül. Hátránya, hogy a nézőnek kényszerűen döntenie kell, hogy a két nagyszerű színészi játékból melyiket követi, hiszen amikor a művészek távolabb álnak egymástól, csak az egyikükre lehet fókuszálni. Szerencsére van egy jó megoldás ennek a kiküszöbölésére: többször kell megnézni a darabot, mert érdemes!

A fő szereposztás szerint Ben-t Ilyés Lénárd, Gus-t pedig Formanek Csaba formálja meg, de fordított szereposztásban is megtekinthető az egyfelvonásos. A karaktereket remekül eltalálta a két művész, összeszokott párost alkotnak, és kiválóan fokozzák a Pinter által megálmodott feszültséget. Bérgyilkosok ők, akik egy ismeretlen, láthatatlan hatalomtól függenek. Nem tudják, mit miért tesznek, csak azt tudják, hogy a parancsot teljesíteniük kell. Apró lázadásaik hiábavalóak, csak a saját feszültségüket fokozzák vele.

A darab lényege a hatalom kérdése. A két „munkás”, miközben áldozatukat várják, az ételliften keresztül teljesíthetetlen kéréseket kapnak (pl. nem létező ételeket kívánnak tőlük, mint az Ormitha Macarounada), de mégis megpróbálnak a maguk módján eleget tenni ezeknek. Kettejük viszonyában is megjelenik ugyanez kicsiben: Ben a domináns fél, uralkodni próbál Gus fölött, még ha érzi is, hogy ők ketten pont ugyanannyira nyomorultak.

Meddig terjedhet az engedelmesség? Létezik-e valódi lázadás a hatalom ellen, vagy csak visszatérő fellángolások szakítják meg az uralom hierarchiáját, amit aztán a függőség gyorsan visszaállít? Számtalan ehhez hasonló – sőt, akár jóval mélyebb – kérdést vet fel a darab, amelyekre nem célja, hogy választ adjon. Ilyés Lénárd és Formanek Csaba letisztult, átgondolt és hatásos játéka remek közeget teremt, hogy mindenki feltegye a maga kérdéseit, és talán átértékelje a rendeléseket a saját, belső Ételliftjében.

További információk:

http://szinmalom.blogspot.hu/

http://etellift.blogspot.hu/

Fotók: Fekete Attila

B. D.