borito_izolde

Izolde Johannsen: „Dacból kezdtem írni”

Korábban már beszámoltunk az Izolde Johannsen nevével fémjelzett 8 kötetes sorozatról, amely A kárhozat éjjele címet viseli, és 2000 év izgalmas történéseit öleli át a legváltozatosabb helyszíneken.  Arra is ígéretet tettünk, hogy alaposan kifaggatjuk az alkotót, akit ezúttal Pál Kitti kérdezett.

Kérlek mesélj egy kicsit magadról!

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy a Kultúrprojekt Online Magazin lapjain megjelenhettem és azt, hogy most ebben az interjúban a számomra oly kedves regényírásról mesélhetek. Kitti neked külön köszönöm a recenziót, remélem még sok közös munkánk lesz együtt.

1997 óta foglalkozom regényírással. Két témakörben alkotok, az egyik a történelmi-fantasy regénysorozat mely A Kárhozat éjjele, avagy a Caspar-ciklus nevet viseli, ebbe 8 regény tartozik, illetve a középkorias kalandregények sorozata a Kobzos éneke főcímmel, ami tizenöt történetet számlál. A Caspar-ciklust 1998 óta írom, de nem folyamatosan, mert 2001-2011-ig a fent említett kalandregényeket írtam, szám szerint tízet. Ezek közül hat ebook formában megjelent már, további négy még kéziratos formában várakozik, és a fennmaradó öt történet még csak vázlatos kidolgozás szintjén van meg. Idén tervezem ennek a sorozatban első részét megjelentetni, tavasszal debütálna a Titokzatos felcser, mely egy vándorló hályogszúró történetét mesélni el, ugyanakkor ősszel folytatódna a történelmi-fantasy immáron a második részével, ami az Anglia alcímet viseli

Miért az Izolde Johannsen – nevet választottad?

Kevés szabadidőmben a II. Világháborús német haditengerészetet kutatom, azon belül is a csatahajók kapitányainak életrajzát így esett a választás egy német eredetű női névre a vezetéknév ugyanakkor a skandináv területen gyakoribb, hangzásában jól illett a keresztnévhez.

izzieősszelMi vezetett az írás rögös ösvényeire?

Dacból kezdtem írni. Oly sok ifjúsági és romantikus-történelmi regény elolvasása után arra gondoltam, én magam is írhatok hasonlót. A kor hasonlít a középkorra, de regényeim nem a valós európai történelmi korban játszódnak. Az első regényben, mely a Tolvajfejedelem címet viselte, mindent belesűrítettem, ami a középkorban számomra oly megnyerő és izgalmas. Olyannyira megszerettem ezt a kort, mely mintául szolgált, hogy a kalandregények mindegyike ott játszódik egy kitalált kontinensen. A fantasy-sorozat esetében pedig az a vágy vezérelt, hogy a tucatnyi általam olvasott vámpírregényben nagyon keveset írnak a leélt évszázadokról, szinte csak megemlítik, hogy eltelt kétszáz év. Mivel engem pont annak a kétszáz évnek a történései érdekeltek, így megalkottam a sorozatot először önmagam szórakoztatására, aztán eljött az idő, hogy a szereplő és a sorsa kikerüljön az olvasók elé. Ebben az esetben viszont nagyon is a valós történelmet követik az események Kr.e 134-től egészen 1963-ig Kennedy elnök haláláig.

Mik a tapasztalataid, milyen Magyarországon egy író élete?

Érdekes és izgalmas ez az élet, bár rendkívül nehéz. Láttam összeomlani kiadókat, láttam a küzdelmeket, mely egy-egy regény kiadásával és reklámozásával kapcsolatos. Ismerem már az ebook-kiadást mert kalandregényeimet a Mercator Elektronikus Könyvkiadó gondozza 2006 óta. Több regényem indult neves irodalmi versenyeken, díjakért és kiadási jogokért, míg végül a magánkiadás mellett döntöttem. 2011-óta honlapomon és facebook elérhetőségeimen olvasóimmal illetve a sorozat iránt érdeklődő rajongókkal napi szinten tartom a kapcsolatot.

Mi a véleményed a magánkiadásról?

Az Underground kiadó gondozásában jelentettem meg a Kárhozat éjjele első részét, mely a Róma alcímet viseli. Nagyon elégedett vagyok a kiadó munkájával és nagy tisztelettel említem vezetőjét Hanczár Gergelyt illetve munkatársait, akik lehetővé tették a regény nyomtatott megjelenését. Az út melyet én magam választottam, ha lehet még rögösebb, hiszen itt nagyon sok múlik azon, hogy az író mennyire képes eladni magát, kicsit marketing, kicsit pszichológia, kicsit reklám, de ebben sok segítségem van és emiatt nagyon szerencsésnek érzem magam. Dolgoztam együtt nagy hazai kiadóval is, de ilyen gördülékeny és zökkenőmentes kiadás, mint amit az Underground-nál tapasztaltam nem volt jellemző eddigi tapasztalataimban.

Szerinted mitől válik egy történet élvezetessé?

Lássuk csak mi igaz minden esetben a könyveimre, legyenek azok az épp soros vámpírtörténet tagjai vagy a hamarosan megjelenő új sorozat a kalandregények részei.

Mindenképpen olyan főhős kell, aki az olvasók maximális szimpátiáját bírja. Így adott esetben akár egy vámpír életútja is megragadhatja a szíveket. Caspar a Kárhozat éjjele főszereplője egy leigázott kelta törzs utolsó leszármazottja. Eleve egy olyan nép gyermeke, mely a szabadságért harcolva esett a rómaiak áldozatául, és mivel a vámpír emberi létének 15 éve alatt rabszolgasorban sínylődött, így olyan szemszögből tudja bemutatni a kort, melyben létezett, ahogy kevesen. A halált is pont azért választja, hogy mást mentsen és csak amikor ráébred új létezése félelmes adottságaira, amikor rájön arra, hogy a bosszú eszköze nem más mint önmaga, akkor lép elő a valamikori ember mögül a vámpír.

Kalandregényeim során mindvégig arra törekedtem, hogy a történetekben felbukkanó főszereplők egy-egy érdekes foglalkozást vagy éppen élethelyzetet mutassanak be. Vannak főszereplőim, akik esendőségükkel vívják ki a tiszteletet, hiszen hol van az megírva, hogy egy férfi főhősnek feltétlenül csupa izom kolosszusnak kell lennie?

Soha nem írok E/1 személyben mivel nem én vagyok a regények szereplője, szeretem kívülről bemutatni azt a sok száz karaktert, akikkel dolgozom.

Milyen történetekkel, karakterekkel szeretsz dolgozni?

Mottómul éppen az egyik főszereplőm sorsát választottam: egy gyöngyhalász élete is ezernyi titkot rejthet.

A kalandregényekben minden főszereplő és történet más és más, a regények variálhatóak, egymás elé helyezhetőek, mindegy melyiket olvassa az ember elsőnek, mert csak nagyon laza szálakkal kötődnek egymáshoz adott esetben csak a városok vagy az épp soros uralkodó jelenti ezt a kapcsolatot. Így olvashatunk kalózokról, parasztlázadásról, tolvajokról, boszorkányokról, régészeti kalandról vagy éppen egy vándorcirkusz mindennapjairól. A titokzatos felcser a középkor nagy társadalmi problémáit is alaposan körüljárja példának okáért a hóhérdinasztiákat sújtó kiközösítést mutatja be.

Kérlek mesélj egy picit a Kárhozat éjjeléről!

A sorozat nyolc regényből áll. Az első az ókort mutatja be Grassus néptribunus éveitől a Nyugat-Római Birodalom összeomlásán át a nagy konstantinápolyi pestisig. Az ősszel megjelenő új részben már az első viking támadások, az első Keresztes háború és Oroszlánszívű Richárd is benne lesz. Így haladunk egyre messzebb az ismert és kevéssé ismert történelmi események bemutatásán át a nagyszerű végkifejletig. Jelenleg a sorozat hatodik részét írom, a valós történelem most Napóleon idejében jár, egészen pontosan a trafalgari ütközet napjaiban. A főszereplő életmódjából adódóan részéről a nappalok tetszhalott álomban telnek, de mivel éjjelente oly sok minden nem történik, a mellékszereplők szemén át látjuk a nappali cselekményeket. Caspar a vámpír főszereplő csupán részese a történelemnek de soha nem alakítja, így nem ő döfi Néróba a tőrt és nem ő öli meg III. Richárdot a csatamezőn, bár a király temetésén már jelen van.

A 2013-as októberi megjelenést követő napokban nagy megtiszteltetés ért, a regényt benevezték a 2013-as KIMTE Magyar Fantasy Irodalmi Díjra aminek nagyon örültem. Idén lesz az Ünnepi Könyvhéten az első öt regény illetve novella bemutatása így aztán nagy reményekkel várom az idei tavaszt.

A sorozat megalkotásánál mire törekedtél?

Nem titkolt célom az, hogy a valós történelmi eseményekről bebizonyítsam egyáltalán nem száraz és unalmas iskolai anyag, hanem lángoló szenvedély, sok esetben elkeserítő emberi sors, elkerülhetetlen pusztulás és reményteli ábránd. Ha ehhez egy vámpír kell, ha általa közelebb  kerülhetnek ezek a korok és események, már megérte a rengeteg belefektetett munka. Kalandregényeim viszont csak szórakoztatni akarnak, ahogy a történetek mesélője Florian a vándordalnok is, aki narrátora az eseményeknek, éjszakai szállás és étel fejében mesél vendéglátóinak, de a hajnal már új utakon köszönti.

Milyen nehézségekkel találkoztál a regény papírra vetése során?

A sorozat nyolc regénye egyre több kutatást, utánajárást igényel. Az írás folyamata is megváltozott, most egy hónap felkészülés-egy hónap munka jellemzi a cselekményt. Hadászati, harcászati, népművészeti, történelmi, régészeti, irodalmi, földrajzi és orvostudományi könyveket, életrajzokat, dokumentumokat, vallástörténetet, mitológiát, szakkönyveket olvasok, múzeumokba járok és természetesen nagy segítségemre van az internet is, hogy lehetőség szerint hűen adhassam vissza az elmúlt idők lenyűgöző eseményeit.

Miért döntöttél a történet nyolc kötetre tagolása mellett?

Eredetileg egy-egy évszázad kapott volna egy kerek regényt, de úgy az 1600-as évektől nagyon felgyorsultak az események és rendkívül sok minden történt az emberiség szempontjából. Több ízben két szálon futnak a cselekmények pl. egyszerre láthatjuk mi történik a XV. Lajos korabeli Franciaországban és ugyanakkor a még fiatal Újvilágban. Így sokkal több mindenre van lehetőségem, ez viszont széthúzta a korokat és magukat a regényeket is. Készen van már vázlatosan a hátralévő 3 rész is, de a megírásuk még várat magára.

Ugyanakkor épp a napokban gondoltam bele, hogy mivel 1963-ban ér véget a történet, a főszereplőnek nem lesz sem mobiltelefonja sem laptopja, facebook profilja meg végképp nem. Korunk csodái kimaradnak „életéből”.

Van személyes kedvenc karaktered?

Van, aki azonban meglepő módon nem a főhős (Caspar a vámpír), hanem egy volt légionárius az elveszett IX. légióból akit a regényben Pollio Cornelius Quintusnak hívnak. Visszatér ugyan három másik társával a pikt erdőségből de korántsem abban az alakban, amiben elindult. Hogy pontosan milyen szereplő lesz, azt nem árulom el.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Az idei év eleje lázas munkával telik, tavaszra elkészül a Titokzatos felcser, majd jön az irodalmi verseny a KIMTE szervezésében, majd őszre átjavítom lektorommal a Kárhozat éjjele soron következő részét (Anglia), de eközben tovább írom a 6. részt, ami a Kharón földje címet viseli. Ha a Caspar-sorozat elkészül, visszatérek a kalandregények világába, befejezem a hátramaradó öt kéziratot és korszakot váltok. Jöhet Caligula négy évének bemutatása a testőrség szemszögéből. Ez már valódi történelmi regény lesz, mely nélkülözi a fantasztikumot. Marad a valóság.

Még egyszer köszönöm a lehetőséget, és a magazin minden munkatársának további sikereket és minél több olvasót kívánok!