Jaan Kaplinski: Ugyanaz a folyó

/Ritecz Márta írása/

„Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember.”

Jaan Kaplinski észt költő, filozófus és kultúrakritikus, akit az irodalmi  Nobel-díjra is felterjesztettek. Önéletrajzi elemekkel dúsított művében Kaplinski a hatvanas évek Észtországába, Tartu városába kalauzolja az olvasókat: egy, a keleti nyelvek iránt rajongó, észt egyetemista fiú életéből mutat be egy szeletet, pontosabban tizenhárom évet.

Különlegesség, hogy a főszereplő neve egyszer se hangzik el a történet során. Ami még érdekesebb, hogy az olvasó számára nem derül ki, hogy az őt körülvevő emberekhogyan viszonyulnak főszereplőnkhöz: Kaplinski kizárólag a fiú szemszögéből mutatja be a világot, végig az ő belső gondolatai, érzései vannak fókuszban, az olvasó kizárólag ezekből tájékozódhat.

A történet főhősünknek a Tanítóval való megismerkedésével indul, akinek teljes nevét szintén homály fedi. A fiú maximálisan behódol neki, felnéz rá, mondhatni spirituális vezetőjévé fogadja. Emellett hullámzó érzelmeivel és néha nehezen irányítható szexuális vágyával is szembesül. Belezavarodik saját érzelmeibe: lehet-e egyszerre két lányba szerelmes? Amennyiben nem, kibe is szerelmes igazán? Malléba, a kedves, megbízható csoporttársába, vagy Esterbe, az izgalmas, vidám lányba, aki kisugárzásával teljesen leveszi a lábáról?A könyv második felében szovjetellenes versek terjesztése miatt főhősünkre rászáll az Állambiztonsági Bizottság, avagy a KGB, komoly ultimátumot adva neki: segítheti a munkájukat, az állam keze alá dolgozva besúgónak állhat, vagy néhány évre kénytelen a hadseregbe vonulni. Főhősünk az egész életére kihatással levő döntés előtt áll.

A könyv rengeteg elmélkedést és tájleírást tartalmaz: ez gyakran lassítja a fejleményeket, a történet előrehaladását. Egyetemista fiúnk főként a szerelmen, a szexualitáson, és az élet- halál ellentéten töpreng: olyan természetes dolgokon, melyekre mi is nap, mint nap gondolunk. A regény hangulata néhol már zavaróan nyugodt, egy türelmetlenebb olvasó könnyen elunhatja magát.

Az események meglehetősen lassan indulnak be: a történet első fele egyáltalán nem dúskál izgalmakban, a második felénél viszont már felgyorsulnak a történések. Nem vártam túl nagy csattanót, ezért váratlanul ért, amikor hirtelen kiderül egy meghökkentő részlet, ezáltal összeáll a puzzle. Ritka az olyan mű, ami ennyire meg tud lepni, szerintem általában az olvasó képes előre megjósolni a csattanó eljövetelének idejét, azonban ebben az esetben nem így volt.

Az Ugyanaz a folyó az egyik legolvasottabb észt kortárs mű, amely részletesen szemlélteti a 60-as évekbeli KGB működését és az észt értelmiség csendes tiltakozását.

Ritecz Márta