Káptalantóti: piac és kiállítás

A Balaton-felvidéken található káptalantóti Liliomkert piacról sokan hallottak már. Dicsérik a kezdeményezést, a lehetőséget arra, hogy helyi termelők saját áruikat közvetlenül a fogyasztóknak – nekünk – adják tovább. Gasztronómiai magazinok írnak az itt kapható mesés sajtokról, lekvárokról, zöldségekről, házi sonkáról, gyógynövényekről. Azonban talán kevesebb szó esik azokról az árusokról, akik közül sokan művészi értékkel bíró kézi készítésű ékszereikkel, festményeikkel, kerámiáikkal, dísztárgyaikkal vannak jelen a vásáron. Hiba ez? Szerintem igen, ám ítéljék meg Önök!

Márciusban látogattam el Káptalantótiba. Már messziről észrevettem az út mellett bólogató fák alatt megbújó piacot: fabódékat, áruval megrakott asztalokat, ágakra akasztott lampionok alá bájos összevisszaságban elhelyezett székeket, asztalokat. A vásárban sétálva először Baumgartner Norbert különleges ékszereire lettem figyelmes. Az asztalon falevelek, virágok, kagylók feküdtek –megtévesztően hitelesen, ám fémből.

Pontosan miből készültek ezek a medálok, kitűzők?

Ezek mind a természet ajándékai: különlegesen szép levelek, termések, amelyekből bonyolult eljárás után ékszerek készülnek arannyal, ill. ezüsttel bevonva.

El tudná magyarázni a gyártás folyamatát?

Talán furcsán hangzik, de a legnehezebb az igazán szép és hibátlan levelek, kagylók stb. gyűjtése. Ha ezeket megtaláltam, akkor a munka első felén már túljutottam. Ezután minden darabot lefújok ezüstszínű festékspray-vel annak érdekében, hogy a következőkben felvitt rétegek megtapadjanak a levél felületén. A szárítás után a galvanizálás következik: ekkor először rézbe mártom, majd 24-26 óráig száradni hagyom a leveleket. Erre a fázisra a stabilitás, az ékszer valóban tartóssá tétele miatt van szükség. Miután megszáradtak, felragasztom rájuk a tűket, majd további 1-2 órán át áztatom őket rezes fürdőben. Megszáradva ugyanezt a folyamatot megismétlem ezüsttel, vagy arannyal. Néhány darabot szulfittal kezelek, mivel ez nagyon szép szivárványos színt és fényt ad az ékszereknek. Tisztítás után jön az utolsó lépés, melynek során átlátszó lakkal kezelem a darabok felületét. Talán az érzékelteti legjobban a készítés folyamatának aprólékosságát, hogy minden egyes ékszert legalább húszszor, huszonötször veszek a kezembe, mire elkészül.

Mennyire kedvelik a vevők ezeket a különleges díszeket?

Szívesen vásárolják őket, bár ez leginkább attól függ, milyen az időjárás (nevet). Rossz időben ugyanis kevesen látogatják a piacot, valamint egyértelműen nyáron a legnagyobb a forgalmunk.

Általában magyarok, vagy külföldiek vásárolnak Önnél?

Én eredetileg Németországban kezdtem el foglalkozni ezekkel a termékekkel, majd Magyarországra költözve folytattam árusításukat. Összességében? Talán ugyanannyira érdeklődnek, meglehet azért, mert ezek az ékszerek megfizethetőek kisebb jövedelműek számára is.

Továbbhaladva a vásárban izgalmas és egyedi horgolt díszekre lettem figyelmes. Antal Józsefné munkái között nemcsak aprólékosan kidolgozott és szép, hanem sok esetben praktikus és hasznos tárgyakat, kiegészítőket is találtam.

Gyönyörűek a munkái, rengeteg időbe telhet elkészíteni őket. Hogyan szakít időt minderre?

Nyugdíjas vagyok, ez a hobbim. Eleinte csak időtöltésnek, kellemes elfoglaltságnak találtam a horgolást, később arra lettem figyelmes, hogy már nem tudok meglenni nélküle. Ezt csinálom minden szabad percemben, még a TV előtt is.

Mennyi idő elkészíteni egy-egy darabot?

Ez nagyon változó. Talán úgy a legkönnyebb elképzelni, ha azt mondom: egy pár kesztyűt meghorgolni egy hétbe telik.

Hogyan került a piac árusai közé?

Amikor először hallottam Káptalantótiról, arra gondoltam: miért ne? Úgyis ezzel foglalkozom a legszívesebben, talán még a nyugdíjamat is sikerül kiegészítenem.

Beváltotta a vásár a hozzá fűzött reményeket?

Részben igen. Nagyon kevés helypénzt kell fizetnünk nekünk, árusoknak, így ezt forgalmasabb napokon általában gond nélkül ki is áruljuk. De ha rossz idő van, akkor sajnos még az utazás ára sem térül meg.

Mennyire keresik a vevők az Ön munkáit?

Mindenkinek tetszenek, meg is állnak előtte, de sajnos magyarok csak kevesen vásárolnak. Hiába adom annyira olcsón őket, amennyire lehet, nem engedhetik, nem engedhetjük meg magunknak. A külföldiek nyáron viszont többet vásárolnak.

Az árusok többsége egyértelműen kijelentette: bizony a külföldiek – németek, osztrákok többnyire – gyakrabban és többet vásárolnak, mint a magyarok, annak ellenére, hogy a legtöbb termék valóban nem drága ahhoz képest, hogy mennyi időbe telik előállítani őket. Amellett ezek a darabok, legyen szó bármely művészről, mind egyediek, különlegesek, ötletesek és szépek, kicsit sem tucat termékek. A nagyvállalatok polcain található, hasonló babák, ékszerek, díszek valóban olcsóbbak, de szinte összehasonlíthatatlanul silányabbak is. Hasonlóak a meglátásai Mucsyné Vajda Ágnesnek is, aki csodálatos babákat készít.

Milyen babák ezek? Gyerekeknek vagy inkább felnőtteknek készülnek?

Ez jó kérdés (nevet). Én úgy hívom őket: Gica-babák. Gyerekek is szeretik őket, noha valóban nem átlagos figurák ezek. Arckifejezésük általában csak jelképes, annál látványosabb azonban az öltözetük. Az idősebben épp ezért szeretik őket, mivel minden baba ruhája más, teljesen egyedi, és divatos.

Hogyan készülnek?

A családból többen együtt készítjük a babákat, de ez csak hobbi, mindannyiunknak van mellette másik állása.

Ebből meg lehet élni?

Keresik ezeket a termékeket, de nem túl sokan. A falvédőink, állatfiguráink kelendőbbek, de ezek is inkább csak nyáron, amikor a vásárban művészek is fellépnek, és hangulatos műsorok is zajlanak. Ilyenkor nagy itt a tömeg, a vevők nemcsak vásárolnak, hanem társasági életet is élnek.

Kovács Krisztina selyemfestő nem csak hobbinak, hanem hivatásnak tekinti gyönyörű munkáinak elkészítését.

A káptalantóti piacon kívül máshol is találkozhattunk már munkáival?

Igen, 2011-ben Veszprémben a Fények és árnyak című kiállításon, ahol a Tollászkodó páva c. művemet zsűrizték, emellett szerepeltem a TV2 Kalandjárat elnevezésű műsorában is. A Hello Country magazin is készített velem egy cikket.

Milyen technikával készíti kendőit, képeit?

Profi selyemfestéssel, tehát nem az általában alkalmazott hobbi vasalásos technikával. Minden munkámat egy speciális gőzölő berendezésben gőzöléssel fixálom azért, mert a festett selyemanyag csak így őrzi meg legszebb tulajdonságát, csak így marad lágy esésű és fényes.

Hogyan választja ki az alkalmazott motívumokat?

Akadnak köztük ősi magyar szimbólumok, de ezoterikus jellegűek is: csakrák, buddhista jelképek, mandalák, állatok.

Gyönyörűek a munkái. Kelendőek a vásárlók körében?

Igen, talán leginkább a gyerekek kedvelik. Ők ahogy meglátják ezeket a színes, élénk mintájú képeket, azonnal szaladnak, és húzzák magukkal szüleiket is (nevet). Szerencsére azonban nemcsak a kicsik, hanem a nagyok körében is sikert arat a munkám, sőt a külföldiek körében is népszerűek, különösen egyes motívumok. Ilyenek például a finnek esetében az életfa-ábrázolások, talán a közös gyökerű kultúránk miatt.

A Liliomkert piac megér egy látogatást mindenkinek, aki a Balaton északi partjára látogat nyáron. A vásár minden vasárnap délelőtt üzemel állandó, és csak időnként részt vevő árusokkal is. Ha kecskesajtot szeretnénk venni, ide látogassunk el, de ne felejtsük: nemcsak a gyomrunk, hanem a szemünk is talál magának itt számtalan ínyencséget!

Bertalan Leonóra