Kő hull apadó kútba

kulturprojekt_logo_02_kicsi_01/Kirs Mónika írása Szilágyi István könyvéről/

„Szeme rebegett, amint darabos ajka a lány szájához ért, teste lobogó szérű lett, lelke nagyon messze, ázott bakancsban vacogott.

A jelenkori erdélyi-magyar irodalom kiemelkedő alkotásaként tartják nyilván Szilágyi István regényét, amely nagy fokú türelmet, kitartást és alázatot igényel az olvasótól.

.

A mű helyszíne egy Jajdon nevezetű -már a nevével is ijesztő hangulatot keltő- képzeletbeli falu; fő motívuma pedig a festményről figyelő fejedelem alakja. Őhozzá tér vissza folyamatosan a történet, így adva némi fogódzót a cselekmények sodrásában. Csak lassan rajzolódik ki a két főszereplő -Szendy Ilka és Gönczi Dénes- alakja. Az események szála a közepétől indul, hogy aztán időben visszafelé és előre szinte párhuzamosan haladjon.

A könyv nem csupán a cselekménye, hanem pszichológiai háttere révén volt nagy hatással rám. Szendi Ilka története ékes példája annak, hogyan válhat a szülők által valaki a saját életének rabjává, saját maga ellenségévé. Hiszen Ilka gyermekkorából hiányzott a tiszta szeretet és az a fajta tanítás, (életre nevelés)- amit csak a szülőktől kaphatott volna meg. Ha a szülei olyan helyzeteket teremtettek volna, melyek véghezvitelével a lány megfelelő és az élethez szükséges önbizalomra tesz szert, akkor a nagy vagyont is nyugodtan rábízhatták volna. A szeretet- és az önbizalomhiány viszont lelkileg instabil emberré, gyengévé teszi Ilkát. Szülei halála után az élete folyamatos lázadássá válik. Szembefordul mindenkivel. Ezért választ például nős férfit szeretőnek, miközben bárki szívesen udvarolna neki.

Dénesről is árnyalt képet fest az író. (Mellyel akarva-akaratlan egy részletes pszichológiai tanulmányt tár elénk.) Gönczi Dénes élete nem a mindennapos kemény munka miatt nehéz, hanem a lelkében cipelt terhek miatt. Állandóan tépelődik; nem tudja eldönteni, hogy kit válasszon a két nő közül. A férfi azzal is tisztában van, hogy a gazdag lány (Ilka) vele, őáltala szégyeníti és alázza meg a családot. Mégis partner marad ebben a játékban, játszmában. Mindeközben azt is érezzük és tudjuk, hogy szereti mindkét nőt. Menekülése számomra annak jelképe, hogy nem tud- vagy nem akar- a problémákkal szembenézni. Alakja által kicsit érthetőbbé válik a szerelmi háromszögben sokszor valóban szenvedő férfiak viselkedése.

Szendy Ilka önként vállalt keresztútja fontos pont a cselekményben is és az író által megjelenített jellemrajz szempontjából is. Az alázat, a megbocsátás iránti vágy, a feloldozás igénye rendkívül erős Ilkában, de ez sajnos sokszor nem adatik meg a számára. Mástól várná, de senki sem segít neki. Ez a bizonyítéka annak, hogy nekünk kell bűneink alól feloldozni magunkat, mert senki más nem érti igazán, hogy mit miért teszünk.

Szerencsésnek tartom magam, mert időről időre olyan könyvek kerülnek a kezembe, amelyek sokat adnak lelkileg. A Kő hull apadó kútba nem strandra való könnyed olvasmány, de megéri a rá fordított időt. A könyv csodája a cselekmény vezetése és a bennünk felmerülő gondolatok sorozata. Hiszen végül megértjük a cselekedetek mozgatórugóját és rádöbbenünk, hogy legtöbbször túl korán mondtunk ítéletet.

Igényes olvasmány. Szeretettel és bátran ajánlom mindenkinek!

Kirs Mónika