DSC_0405

Mátyás mesék

November 15-én mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Thuróczy Katalin: Mátyás mesék című gyerekeknek készült zenés játékát. A darab rendezőjét, Barnák Lászlót kérdeztük.

Mikor jött az ötlet, hogy gyerekdarabot rendezz?

A felkérés a színház részéről érkezett, szeptember közepén. Én korábban középiskolás korú diákoknak rendeztem tantermi-színházi előadásokat (Antigoné, Nyugatponthú) színészi feladataim mellett. Bodolay Géza főrendező ismerte rendezői ambícióimat, ő adott lehetőséget, hogy nagyszínpadon is bizonyíthassak.

Mi alapján válogattad össze a színészeket?

A színdarab elolvasása közben már elképzeltem a karaktereket, de az is fontos szempont volt, ki ért rá a társulatból, vagyis ki nem dolgozott párhuzamosan egy új bemutatón. Somló Gábort vendégként hívtam vissza, valamint Botka Dóra is vendég a társulatnál, ő korábban tanítványom volt a Kelemen László Színitanodában. Hekler Melinda a társulat új tagjaként, a mi előadásunkban lépett először színpadra a szegedi színházban.

DSC_0576

A színészek mennyire szólhattak bele szerepeik megformálásába?

Konkrét elképzeléseim voltak a karakterek megformálásával kapcsolatban, természetesen rajtuk is sok múlott, hiszen ők a saját gesztusaikkal, hanghordozásukkal teremtették meg a különböző figurákat. Tudtam, hogy mit szeretnék látni és inspiráltam őket, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból. Kölcsönösen hatottunk egymásra, az ő ötleteiket is beépítettem a játékba. A szerepek megformálásakor meghatározó volt az is, hogy milyen külső jelekkel választódnak el egy színész eltérő karakterei egymástól.

MM_01Melyik a kedvenc jeleneted?

Az igazmondó juhász története az egyik kedvencem. Egyfelől a mondandója miatt, másfelől izgalmas kihívást jelentett a jelenet színpadra állítása, mivel három helyszínen játszódik gyors egymásutánban. Sok teátrális elemet használtam, hogy érzékeltessem ezt és a Juhász belső vívódását.

Mi volt a legnehezebb feladat számodra a próbák során?

Érthetővé és élvezhetővé tenni a kurtán megfogalmazott történeteket. A darab két idősíkban játszódik, és több helyszínen zajlik. Ráadásul öt színésznek kell eljátszania mintegy húsz féle szerepet. Nekem már a próbák elején látnom kellett a teljes színpadképet a díszlettel, jelmezekkel, világítással, akkor is, amikor egy szoba méretű helyiségben próbáltunk pár kellékjelzéssel.

Mi újat tud adni ez a darab a klasszikus Mátyás király mesékhez?

A színpadi játékkal megelevenedik a tartalom és ez befogadhatóbbá teszi a mesék mondandóját, a vizualitás pedig színesebbé varázsolja azt. Közvetlen kapcsolatba kerül a néző a történetekkel, azok szereplőivel, akiket a színészek személyiséggel ruháznak fel és így erősebben hat a történetek tartalma is.

Hogyan tetted a mai gyerekek által is „fogyaszthatóvá” ezeket a történeteket?

A látványvilágot úgy alakítottuk ki Boros Dorottyával, hogy már az első pillanatban megfogja a gyerekeket. Sajátos atmoszférát teremtettünk, hóeséssel, köddel, színes fényekkel, árnyékokkal, különböző mélységű és magasságú terekkel. Az előadásban sok dal is elhangzik, amelyekhez Monori András írt – direkt a számunkra – nagyon szerethető, fülbemászó számokat. A kisebb korosztálynak már ez is elegendő ahhoz, hogy jól érezze magát, de mivel én családi előadást álmodtam színpadra, ezért fontos volt, hogy tartalmilag és színészileg is igényes legyen az előadás. A nagyobbak és a felnőttek számára tehát az előadás humora és a figurák egyedisége teszi fogyaszthatóvá az élményt.

Élő zene kíséri majd az előadásokat?

Sajnos nem volt lehetőség erre, de éppen ezért a zenei anyag változatosabb lett és több hangszer is megszólal a dalokban, mint amennyi elfért volna a színpadon. A színészek mindig élőben énekelnek a zenékre, mikroporttal, ahogyan a musicalekben is.

Erdei Gabriella Eszter

További információk: http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/thuroczy-katalin-matyas-mesek

Fotók: Szegedi Nemzeti SzínházDSC_0425