Nyugtató kalandvágy

Styx _aquarelle, ink on ricepaper 70x137cm 2012 (1)/Tóth Angelika kiállítása a Nemzeti Táncszínház Galériájában/

Utazás. Hol a valóságban, hol képzeletben. Európai szemmel, mégis a kínai tusfestészet technikájával kalauzolja el a látogatókat Tóth Angelika, akinek a képei a világ számos szegletéből fagyasztanak meg egy pillanatot. Ezek a pillanatok mégis mozgalmasak, és sugárzóan életszerűek. Egyszerre absztrakt és realista” – Gaál József képzőművész szavait idézve, aki a Nemzeti Táncszínház Galériájában elhelyezett kiállítást megnyitotta.

.

Tóth Angelika, a Nyugtató Kalandvágy megalkotója így foglalta össze gondolatait az alkotásairól:

S1030011.

„Festményeimen elsősorban az urbánus létről beszélnek, és az emberről. Képeimen a figurák és a tér közt hol feszültség, hol harmónia van. Az oppozíció mindig is fontos eleme volt festészetemnek. A bennem lévő ellentét: az örökös lüktetés, majd a totális nyugalom és csend – ez a kettősség és belső feszültség adja képeim dinamizmusát, melyeken úgy keverednek és mosódnak össze az érzelmi és hangulati síkok, mint a formák és a színek. Számomra nagy jelentőséggel bír az utazás. Ekkor “találom” a témáimat. Több kisebb tusrajzot készítek. Az utazás feltölt élménnyel, alkotási vággyal. Számtalan város, táj, megannyi életforma – hangulatok, színek, érzések forgataga.

.

A tér számomra mindennek az alapja. A világ labirintus, tartja a mondás. Egy Ázsiában tett utazás óhatatlanul hatással volt rám – a régi, ősi kultúra töredékekben megmaradt nyomai: az épületek, a szent helyek, az emlékkertek, a templomok és természetesen maguk az emberek, elsősorban a szerzetesek. Mintha aprólékosan, mozdulatlanul, titokban, a maguk láthatatlan és hatalmas labirintusát építették volna az időben, a tiltások ellenére is. Ott készített rajzaim valójában sajátos naplólapok. Kínával, Pekinggel és a klasszikus kínai tusfestészettel való találkozásom. Egy európai szemével látom, láttatom a jellegzetességeket, formákat, a valóság képi megfogalmazását. Megérezni azt a kultúrát, “megfejteni” a kínai tusrajzot. A kínai tusrajznak két eleme van: az egyik a fekete vonal és folt, a másik az üres fehér tér. Míg a rajzot európai módra ez idáig, úgy néztem, hogy a fekete vonalból és foltból indultam ki, és a fehér teret környezetnek láttam.

S1030005.

A keleti tusrajzokban azonban, két egyenrangú formáló erőről van szó. A fehér nem a környezet, a passzív tér, üresség, a semmi, az esetleges. Inkább a fehér alakítja a feketét (vonalat, foltot), mint a fekete a fehéret. A formateremtő hatalom a fehér. Az űr, a semmi. A meghatározhatatlan. Az európai szem számára elsőre csak a fekete vonal és folt van, csak azt tekinti létezőnek.  Sokat köszönhetek ennek az utazásnak és a kínai tusfestészetnek, hisz minden ecsetrajz a rizspapír kényes technikájának köszönhetően olyan jótékony koncentrációt és szigort kényszeríttet rám, amilyenről nem is álmodtam.”

A kiállítás január 31-ig megtekinthető a Nemzeti Táncszínház Galériájában.

További információk:

www.angelikatoth.com

www.nemzetitancszinhaz.hu