Pünkösdi játszószínház a Vojtina Bábszínházban

phoca_thumb_l_pic_00

/Kirs Mónika írása a „Szíp kerekek forogjatok…” rítusjátékról/

Nincs ma reggel helye nálam az átlagos hétfői hangulatnak, hiszen a „Vojtinába” vagyok hivatalos. Korábban érkezem, így -miközben a kezdésre várok- szétnézek a játszószínház előterében. Hintaló áll menetre készen, színes paraván rejt asztalt, szép barna pad várja kis gazdáit, s a falakról rengeteg kép mutatja korábbi játszóházak pillanatait. Bent még gyors hangpróba (összeéneklés) zajlik. Ahogy hallgatom a dalokat, én is készülök lelkileg velük. Aztán kijön a négy lány: Barkó Réka, Sőrés Rozka, Magi Krisztina, Vad Réka és a két fiú: Csanádi Tibor, Arany Zoltán. Miközben fehér, hosszú ruhájuk díszítéseit figyelem megragad a belőlük áradó tisztaság. Megérint a pünkösdi hangulat.

Igen, PÜNKÖSD – így nagy betűkkel- melyről így vall az előadás rendezője Láposi Terka: „Pünkösdkor nászát üli minden a teremtett világban. Az ég kapui annyira kinyílnak, hogy a fény, a tisztán áramló levegő-ég szinte felszív, felemel minden lent, földön lakót a magasba. Minden élő szerelmes ilyenkor. Itt bent, nálunk, még a Napocska is fürdőzik örömében az égen, amikor meglátja választott királyunkat és szépséges királylányunkat! S kikből lesz a királyi pár? Harmatszedés, fésülködés, aranyalma-keresés, bothúzás, kakasütés, zsákban futás izgalmai után eldől, kik alkalmasak rá. A koronázási szertartás ünnepélyessége, a májusfa állítás hagyománya, a királyi pár és népének mulatsága mindenkinek helyt  ad a ceremóniában.”

phoca_thumb_l_pic_06Megérkeznek az óvodások, akik izgatottan csivitelnek, hogy aztán a felcsendülő énekhangok ámulatba ejtsék őket. Együtt sétálunk be a májusi díszbe öltöztetett játszóházi terembe.

Miközben zajlanak a játékos erőpróbák, (a középkor óta ismert szokás az ügyességi versenyeken kiválasztott legény pünkösdi királlyá koronázása, aki aztán minden mulatságra hivatalos volt. Tisztsége akár egy hétig is eltarthatott….) – engem legfőképpen a gyerekek lelkesedése ragad magával. Árulkodó a szemük. Örülök annak, amit látok.

Hamar elszalad az egy óra. A pünkösdi király és királynő a virágból font koszorút viselve hagyja el a termet. Barkó Réka huppan mellém, s beszélgetünk egy kicsit.

Milyen korú gyerekeket vártok és mennyien szoktak érkezni egy-egy foglalkozásra?

Körülbelül harmincan jönnek egyszerre. A legkisebbek középső csoportosok, a legnagyobbak 4. osztályosok.

Van-e különbség a játék szempontjából óvodás és iskolás között?

A figyelmünkben igen. A játék belső ritmusában igen. Tartalmilag a játék  nem változik, akár iskolások érkeznek, akár ovisok. Arra törekszünk, hogy felébresszük bennük a versengés, az együtt játszás kedvét, örömét. Azt tapasztaljuk, hogy nagy bizalommal adják át magukat a gyerekek a közös játéknak és rítusnak.

phoca_thumb_l_pic_04Hogyan hattok rájuk, szükséges-e fegyelmezni őket?

Minden megszólítás kérdése. Van egy szabályrendszerünk, amihez ők idomulnak. Közös játékot játszunk- oldottan. Ők ünnepelni érkeznek, mi csak annyit teszünk, hogy velük vagyunk.  Minden egyes pünkösdi párt látni óriási öröm és ajándék nekünk játszóknak.

Mennyire befolyásoló tényező a játékban az egymáshoz fűződő kapcsolatotok?

Fontos a folyamatos töltekezés egymástól is! Jó a csapat, sokat kapunk egymástól. Közösen játszunk, buzdítjuk a versengőket. A készülődés a közös virágvásárlásban, éneklésben, koszorúkészítésben is jelen van.

Mit jelent személy szerint neked az, hogy „Vojtinás” vagy, s ezáltal a játék a munkád?

Nagyon nagy ajándék itt lenni, dolgozni, töltekezni, tanulni egymástól-egymásért. Nagyon köszönöm, hogy itt lehetek.

Számodra mit mond ez a szókapcsolat: „pünkösdi hangulat”?

Ünnepi örömöt, a Teremtő Lélek áramlásának apróbbakban, nagyobbacskákban megtapasztalható elementáris erejét.  A zöldág járást, a májusfaállítás izgalmát, a királyválasztás virtusát, a termékenységvarázsló királyné hordozás méltóságát, a pünkösdi bálozást, a májusfa kitáncolását és a közös kalácsevés rítusát. Körbeálljuk az Élet fáját. Akár Szentléleknek, akár „csak” léleknek hívjuk, ez akkor is szép együtt gondolkodás a gyerekekkel. Cél: az „energiák” felszabadítása. Nem csak nekik, de nekünk játszóknak is ünnep ez az együttlét.

Szavak, hangok, képek maradnak a szívemben egész hétre. A játéktérben a négy oszlop színes szalagjai, melyek a négy égtájat jelképezik, az oltár a kaláccsal és gyertyával, a pünkösdi rózsa, a májusfa a szekéren…..

„Eredetnek fája, Szenteknek ládája, szálljon erre házra az Isten áldása.”

Kirs Mónika

Képek forrása és további információ: http://www.vojtinababszinhaz.hu/szip_kerekek-2