kézműv_2

Rokon népek napja

Sukukansapäivä finnül, hõmupäev észtül, nálunk Finnugor nyelvrokon népek napjának nevezik. Október harmadik szombatján tartjuk ezt az ünnepet, ami 2013. április 08-tól már Magyarországon is hivatalosnak számít. Mit is takar ez pontosan? Honnan ered? Mit és kiket ünneplünk ilyenkor?

Talán az észtek a legnagyobb zászlóvivői, a röviden csak Rokon Népek Napjának nevezett ünnepnek. 1931-től datálódik az első ilyen megemlékezés mind észt, mind magyar oldalról. A második világháború után volt egy kis szakadás. A hagyományt az észteknek 1988-tól, nekünk pedig 1991-től sikerült újjáélesztenünk.

Az elején ez a nap kulturális és nevelési együttműködésként funkcionált a finnugor népek államot is alkotó országai között. A három ország, Észtország, Finnország és Magyarország érdeklődve fordulhatott egymás irányába, és igyekezett ezen kapcsolatokat megszilárdítani, ápolni.

Az utóbbi néhány évben átalakult ezen nap(ok) struktúrája. A finnugor nyelvcsaládtagjai közül soknak kevés elég kevés beszélője van. Ezeket a népeket még ismerhetjük általános iskolás vagy középiskolai tanulmányainkból. Például ők az udmurtok (votják), manysik (vogul), hantik (osztják), lappok (számi), mordvinok (azon belül is erzák és moksák), vepszék, nyenyecek és még sorolhatnám. Nem egy közülük “veszélyeztetett”, ami azt jelenti, hogy 10-20 éven belül el is tűnhet az adott nyelv. Ezek a népek szinte egytől egyig orosz nyelvterületen élnek.

Önmaguk berkein belül kétségbeesett harcokat folytatnak, hogy megmentsék nyelvüket. Mert egy nyelv nem csupán emberi elme által megkreált nyelvtani szabályok sokasága, hanem a kultúra hordozója is egyben. Ennek megőrzése pedig fontos, már csak az egyén nemzeti identitástudatának tekintetében is.

Innen már csak egy lépés, hogy az állammal rendelkező nyelvrokonok segítséget nyújtsanak kevesebb beszélővel rendelkező nyelvrokonaiknak. Igaz léteznek autonóm területek, ahol egyre nagyobb (rész)sikereket érnek el, mégis fontos, hogy a “nagyok” is figyeljenek rájuk, még ha csak érdeklődés szintjén is. Ezért fontos a Rokon Népek Napja. Hogy tudjunk róluk, hogy szétnézzünk egy kicsit azoknál, akik küzdenek kultúrájuk fennmaradásáért. Érdekes, új dolgokat tudhatunk meg, ha nyitott szemmel és ékelődve tekintjük őket. Érdemes egy kicsit keletre is figyelni.

Magyarországon 1991-től a Reguly Társaság szervezi a Rokon Népek Napját. Idén nálunk a vepsze kultúráé lesz a főszerep. Az MTA Magyar Nyelvtudományi Intézete előadásokat és filmvetítéseket tart október 18-án 17:00 és 20:00 óra között.

A Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretein belül, Zircen, a Finnugor Kulturális Fesztivál 3. napján szintén hasonló lesz a téma: “Családi nap a nyelvrokonság jegyében”. Itt a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház tevékenykedik október 19-én. Lesz játék, ismerkedés a folklórral, kézműves foglalkozások és főzés. Elsősorban finnugrista, néprajzos és nyelvész szakemberek lesznek jelen, hozzájuk lehet fordulni; továbbá a finnugor népek azon tagjai, akik éppen Magyarországon tartózkodnak.

mölky_1A Szegedi Tudományegyetem Finnugrisztika Tanszéke is megemlékezett eme jeles napról. A szervezők itt is kitettek magukért. Néhány udmurt, finn és észt vendég is jelen volt. Mindenki készíthetett berkenye bogyókból és nyírfakéreg díszekből udmurt ékszereket. Tanulhatott udmurt táncokat, játszhatott mölkky-t [mölkkü], a rossz idő miatt “beltéri műfüves pályán”. Ez egy kuglihoz vagy tekéhez hasonló játék, magyar nevén “gyep-bowling”, ahol az a cél, hogy számozott fahasábokat egy számozatlan eldobásával, megfelelő távolságból, lehetőleg egyesével ledöntsünk. (Akit érdekel, részletes szabályok itt). Finn-észt kvízt is tölthettek ki, és finnugor finomságokat kóstolhattak meg. Például berkenye lekváros palacsintát és salmiakkit is.

Az észteknél egy egész hetes rendezvénysorozattá nőtte ki magát a Rokon Népek Napja. Népzenei koncertek Tartuban, Tallinban, Viljandiban és a különböző finnugor régiókból érkeznek még Észtország-szerte iskolákba kulturális programokra. Ezen kívül lesznek még kiállítások, filmvetítések, konferenciák. A rendezők között szerepel az Észt Nemzeti Múzeum, az Észt Nemzeti Könyvtár és az Észt Művészeti Akadémia is. A rendezők elsődleges célközönsége az iskoláskorú fiatalok köre. Ők morális támogatást kívánnak nyújtani az Oroszországban kisebbségben élő finnugor népeknek, hogy nyelvük és kultúrájuk ne tűnhessen el a globalizáció során.


Erdei Gabriella Eszter