Pasolini_promocion5

Szakály György Pasolini szerepében

Szakály György Kossuth-, Liszt-díjas Érdemes és Kiváló művész alakítja Pier Paolo Pasolinit a művészikon halálának évfordulójára készülő kortárs testjáték, amely Szemán Béla rendezésében kerül bemutatásra december 17-én, a Nemzeti Táncszínház szervezésében az intézmény alternatív játszóhelyén, a Marczi Közösségi Tér színpadán.

Pier Paolo Pasolini, vagy ahogy a világ leginkább ismeri: P.P.P. világhírű rendező, író, költő, nyelvész, teoretikus; egyike a 20. század legjelentősebb és legsokoldalúbb művészeinek, aki mind magánéletével, mind pedig művészeti tevékenységével örökös viták és támadások kereszttüzében állt. Filmjei megosztóak, felzaklatóak – kíméletlen őszinteséggel, tabukat nem ismerve ábrázolta a világot, amelyet ő látott.

Ötvenhárom évesen, az 1975. november elsejéről másodikára virradó éjszakán gyilkolták meg a Róma melletti Ostia településen, a mai napig tisztázatlan körülmények között. Az előadás ennek az éjszakának az emlékére készült. Szakály György,Kossuth-, Liszt-díjas Érdemes és Kiváló művész, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora tér vissza a tánc-színpadra Pasolini alakjába bújva.

Az alkotók reményei szerint más együttműködés is születik a projektből; a témához kötődő előadások, külföldi vendégszereplések, filmvetítésekkel, kiállításokkal összekötött fesztiválok A Pasolini halálának estéjét felidéző táncestben ismét táncol a kivételesen erős drámai megjelenéséről híres táncosnő, Zarnóczai Gizella, korosztályának egyik legtehetségesebb balerinája, Spala Korinna. Az előadásban a fiatalabb nemzedék kiválóságai közül Matola Dávid a Pécsi Balett táncosa, Maurer Milán a Miskolci Balett fiatal reménysége mellett feltűnik a PR-Evolultion szólistája, Schell Martin.

A Pr-Evolution táncművészei – Nagy Viktória, Csongor Nóra, Gáll Norbert – mellett itt mutatkozik be Balázs Dávid ifjú táncos is. A díszlet Csík György, Jászai Mari-díjas díszlettervező, a jelmezek Papp Janó tehetségét dicsérik. Az előadás koreográfusa Nemes Zsófia, aki hihetetlen érzékenységgel tudja megmutatni az emberi kapcsolatok finom hálóját; érzelmeink, tetteink, gondolataink drámáját, szépségét, fájdalmát és örömét is.

A rendező Szemán Béla színművész-rendező, Pasolini nagy tisztelője, akinek munkájából kitűnik, mennyire érti és érzi Pasolini művészetét és világát.

Lassan negyven éve, hogy felvirradt az a végzetes hétfő, mely magához ölelte Pasolinit. Ennyivel tartozom neki, hogy ezt az előadást színpadra viszem az emlékére. És azért, hogy újra felfedezzük, mekkora embert és művészt veszítettünk el akkor ott Ostia porában.” – mondta Szemán Béla.

Az előadást tehát a PR-Evolution Dance Company, a Pécsi Balett, a GG Tánc Eger, a Miskolci Balett és a Nemzeti Táncszínház együttműködésével jött létre. A bemutatóra december 17-én kerül sor a Nemzeti Táncszínház alternatív játszóhelyén, a Marczi Közösségi Térben.

„A halál után az élet folyamata már nincs sehol, de előtűnik az értelme.”

1975. november elseje és másodika közötti éjszaka van. A Mindenszenteket és Halottak napját összekötő misztikus csillagtalanság. Végzetes sötétség Ostia egyik lepusztult, elhagyott, poros utcáján, a repülőtér mellett.

Csak egyetlen pillanat, a végső levegővétel. Amikor Pier Paolo Pasolini szembenéz gyilkosával. Ekkor nyer értelmet mindaz, ami megelőzte ezt a pillanatot… Az élet…

Saját létünkön is elgondolkodunk.

Hogy megértsük és elfogadjuk: mindenki életében eljön majd az a rettegett, az a megváltoztathatatlan, az a kegyetlenül őszinte, az a …

… az utolsó pillanat.

Kinek így, kinek úgy. Jelenünkben, döntéseinkben és vezérlő vágyainkban talán már most ott rejtőznek annak a pillanatnak a titkai.